Az eredeti hibákat sikerült kijavítani a jövedelmi statisztika adatbázisában, csakhogy helyettük egészen új, teljesen életszerűtlen adatok kerültek be több helyen is – mutatták be kutatók.
Újraszámolta a KSH a szegénységi statisztikát, és kihozta azt, hogy volt év, amikor még kisebb is lett a szegénység, mint amit eddig mondtak. A revízió szerint véletlenül kerültek épp a szegénységi küszöb fölé sokan, az a hiba pedig, hogy tömegeknek a nettó jövedelme jött ki a bruttó fölé, szerintük nem befolyásolta az eredményeket.
Látszik, hogy a leszakadás sokkal kevesebb embert fenyeget, mint korábban, ám aki egyszer beragadt a szegénységbe, az nem sok segítséget kap ahhoz, hogy visszakapaszkodjon. Több százezer ember szembesült a tartós munkanélküliség után új kihívásokkal: a lakhelyétől távol végez monoton munkát olyan fizetésért, amely csak a korábbi segélyénél magasabb.
Ugyanolyan drága az élet Magyarországon, mint máshol, de közben fele vagy harmadakkora a jövedelem.
A jövedelmi statisztikák szerint a gyerekes és a gyerek nélküli háztartások közti olló záródott a NER-évek alatt, de csak kis mértékben. Az egyszülős családok pedig a rendszer nagy vesztesei közé tartoznak. A Kánaán a nyugdíjasoknak se jött el, a fiatalokra pedig tényleg ráfér némi támogatás.
Havi 134 ezer forintból élt 2019-ben az átlag magyar, beleértve a gyerekeket és a nyugdíjasokat. Még a közepes jövedelműek bevétele sem érte el azt a szintet, amit az átlagos megélhetéshez szükségesnek tartanak. A szegények száma valamelyest csökkent, de még mindig 1,7 millió magyart érintett a szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázata.
Önnek elég lenne napi 447 forint étkezésre? A lakosság fogyasztása általában véve nő, de a szegényebb rétegekben a kiadások nagy része még mindig a puszta megélhetésre megy el. Csak az emberek harmadának van annyi jövedelme, amennyit az átlagos megélhetéshez szükségesnek tart.
Tíz százalék fölött nőtt az átlagkereset, pörgött a kiskereskedelem és a lakáspiac. A magyar háztartások uniós összehasonlításban viszont még mindig szegények, és nagyok az egyenlőtlenségek. Az állam még mindig kövér, és sokat költ sportra.
Az MNB szerint nem jól hasonlították össze a G7 újságírói a magyar béreket az európaiakkal, de az újságírók kitartanak az álláspontjuk mellett.
Az átlagos infláció ez elmúlt 16 évben összesen 81 százalék volt, aminél lényegesen jobban nőtt az átlagos bér: 204 százalékkal. Az Alapblog beszédes infografikája szerint tehát jobban élünk, mint 16 éve. Legfeljebb nem úgy érezzük.
Elveszthetünk egy egész generációt – kesereg blogjában Christine Lagarde. Az IMF főnökasszonya nem véletlenül bánatos, hiszen ma 35 év alatti fiatalnak lenni egyáltalán nem leányálom az Európai Unióban.
Az egészségügy és a nyugdíjkassza forrásainak csökkenése reálértékben gyorsan bekövetkező és brutális mértékű lesz. Elemzés.
Hétezer dollárral kisebb az éves átlagjövedelem a választókerületemben, mint 1990-ben - kesereg Ohio állam egyik demokrata párti képviselője. A New York Times vitája a globalizáció következményeiről a legtöbb kattintást eredményezte az elmúlt napokban.
Riasztó jövedelmi egyenlőtlenségekre hívta fel a figyelmet az OECD. A nemzetközi szervezet szerint a jövedelmi egyenlőtlenségek jelenleg kiugró növekedése az egyik legnagyobb aggodalomra okot adó dolog az utóbbi 200 évben.
Az Egyesült Államokban egyre komolyabb gondot jelent az, hogy az alacsonyabb jövedelemmel rendelkező embereknek nincs lehetőségük egészséges élelmiszerhez jutni. Az áruházláncok, szupermarketek ugyanis nem települnek be azokba a térségekbe, ahol nincs elegendő vásárlóerő, vagy ha ott is vannak, akkor első osztályú élelmiszert csak nagyon drágán adnak. "Élelmiszer-sivatagok" alakulnak ki. Magyarországon nem ilyen súlyos a helyzet, de nálunk is vannak érdekességek.
A jövedelmi egyenlőtlenségek komoly mértékben növekedtek az utóbbi években, több kutatás szerint is a világ gazdagjai egyre több pénzen ülnek, miközben a válságkezelés árát az átlagemberek fizetik meg. Jelenleg azonban egyre több államban formálódnak olyan megoldások, melyekkel az egyszerű polgárok helyzetén is javítanának.
A legfrissebb adatok láttán úgy festhet, Magyarországon egyre többen dolgoznak, ráadásul mind magasabb bérekért. A felszínt megkapargatva azonban kiderül: a magyar munkavállalók anyagi helyzete igencsak eltérő az ország különböző régióiban. Budapesten például majdnem kényszer annyit lehet átlagban keresni, mint egyes megyékben. De van például olyan térség, ahol jobban megéri az államnak dolgozni, mint egy magáncégnek.
Szeretjük magunkat a közép-európai régió más országaihoz hasonlítani. De másokkal összehasonlítva hogyan áll a szénája az úgynevezett magyar középosztálynak? Ha már a nyugat-európai középosztályhoz nem is, de a régióbelihez mérhetjük magunkat egyáltalán?
Nagyon kevésen múlott, hogy szeptemberben a Fed elhalasztotta az eszközvásárlások visszafogásával (tapering) kapcsolatos döntést, ez a következő hónapokban jelentős bizonytalanság forrása lehet. Európában más a helyzet, az Európai Központi Banknak egészen addig nyitottnak kell maradnia a lazításra, amíg a konjunktúraindikátorok és a tényleges adatok egységes képet nem festenek. Magyarország esetében egyértelmű, hogy a hosszú távú növekedési potenciál jelenti a kockázatot. Fontos lenne, hogy olyan legyen a környezet, amely kedvez a beruházásoknak – összegezte Martin Blum, az Ithuba Capital portfólió menedzsere.
Bár a statiszikák szerint a bérek növekednek, a lakosság jövedelmi helyzete közel sem fest jó képet. Az emberek harmadának például nincs pénze arra, hogy kétnaponta húst egyen. Kétharmaduk pedig nem tud elmenni egy hétre üdülni.
