Kovács Gábor
Kovács Gábor
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Havi 134 ezer forintból élt 2019-ben az átlag magyar, beleértve a gyerekeket és a nyugdíjasokat. Még a közepes jövedelműek bevétele sem érte el azt a szintet, amit az átlagos megélhetéshez szükségesnek tartanak. A szegények száma valamelyest csökkent, de még mindig 1,7 millió magyart érintett a szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázata.

Ahogy a megelőző években, 2019-ben is sikerült mindenkinek előre lépnie legalább egy kicsit, ám a szegények azonban még mindig nagyon szegények voltak, a szegények és a gazdagok közti szakadék pedig alig lett kisebb – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Háztartások életszínvonala című kiadványából.

A vizsgálat alapjául szolgáló adatokat a KSH minden év elején veszi fel és a megelőző évre kérdeznek rá, vagyis nem adminisztratív adatokról van szó, hanem a lakosság saját bevallásán nyugszanak. A felmérésből sok olyan információ derül ki, ami más vizsgálatokból nem, például az, hogy milyen különbségek voltak a befolyó jövedelmük szerint szegénytől gazdagig tíz egyenlő csoportra osztott háztartások közt, milyen különbségek voltak a nagyvárosok és a kistelepülések háztartásai, illetve a gyerekes és gyerektelen háztartások közt.

©

Óriásiak a jövedelmi különbségek

2019-ben az egy főre jutó éves bruttó jövedelem 2 millió 6 ezer forint volt, 10,5 százalékkal magasabb, mint az előző évben. Az egy főre jutó éves rendelkezésre álló nettó jövedelem – 12,5 százalékos növekedés mellett – 1 millió 611 ezer forintot tett ki a háztartások saját bevallása szerint. Egy főre jutó jövedelemről van szó, vagyis beleszámítanak a gyerekek, nyugdíjasok is, és jövedelemről, vagyis nem csak a munkából származó keresetekről, hanem szociális juttatások, nyugdíjak is beletartoznak.

Az éves egy főre eső 1,6 millió forintos nettó jövedelem azt jelenti, hogy egy átlagos magyar havonta fejenként 134 ezer forintból gazdálkodhatott.

Hatalmas különbségek figyelhetők meg azonban a jövedelmi helyzetben, ha a háztartásokat jövedelmük szerint sorba állítjuk, majd tíz egyenlő részre osztjuk. A legalsó jövedelmi tizedben az egy főre jutó éves átlagos bruttó jövedelem 509 ezer forint volt, az országos átlag egynegyede, a legmagasabb tizedben ugyanez 4 millió 855 ezer forintot tett ki, az országos átlag 2,4-szeresét. A jövedelmi tizedek szerinti összehasonlításkor figyelembe kell venni, hogy az egy főre jutó jövedelmek nagysága függ a háztartás átlagos létszámától, ami az első tizedben 2,5, a legfelsőben pedig 1,8 – figyelmeztet a KSH. Más szóval a szegényebb háztartásokban többen élnek, többfelé oszlik a jövedelem, így még alacsonyabb az egy főre jutó érték.

A (jövedelmi szempontból) legszegényebbek és a leggazdagabbak közti különbség ezt szem előtt tartva is óriási, a nettó jövedelmeket nézve 7,6-szoros. Igaz, ez még mindig jobb, mint a 2016-os 8,6-szoros különbség.

Számszerűen nézve a legszegényebb háztartásokban havi 41 ezer forintból éltek az emberek, míg a leggazdagabbakban havi 312 ezer forintból.

A magyarok fele szegénynek érzi magát

A jövedelmi egyenlőtlenségek vizsgálatának széles körben alkalmazott mérőszámai a Gini-együttható és az S80/S20 mutató. Előbbi azt méri, hogy mennyire egyenletes a jövedelem eloszlása a társadalomban, utóbbi pedig a legalsó és a legfelső ötödök közti jövedelemkülönbséget vizsgálja. Minél nagyobb a mutatók értéke, annál nagyobb az egyenlőtlenség.

2019-ben mindkét mérőszám az egyenlőtlenség kismértékű növekedését mutatta.

A vagyoni helyzet persze szubjektív is – aki úgy érzi, a szükségesnél kevesebb a jövedelme, az szegénynek érzi magát. A KSH azt is meg szokta kérdezni az adatfelvétel során, hogy az adott háztartásban fejenként és havonta mennyi pénzt tartanának szükségesnek a nagyon szűkös, a szűkös, az átlagos, a jó és a nagyon jó megélhetéshez. Mármint ahhoz, amit az adott háztartásban szűkös, átlagos stb. megélhetésnek gondolnak – ennek megfelelően az elvárt jövedelmi szintekhez kapcsolt pénzösszegek annál magasabbak, minél magasabb a háztartás jövedelme. Mondjuk a tizedik tizedben teljesen mást értenek „átlagos” megélhetés alatt, mint az elsőben, nagyon más anyagi vonzattal.

Ezzel együtt a legalsó tizedben a háztartások tényleges jövedelme nem érte el még a szűkös megélhetéshez szükségesnek tartott szintet sem, a tizedik tizedben viszont háromszorosa annak, mint ami elég lenne az átlagos színvonalhoz. A helyzet a középső háztartásokban sem sokkal fényesebb, mint a legszegényebbeknél,

még az ötödik tizedben sem éri el az egy főre jutó tényleges jövedelem az átlagos megélhetéshez szükségesnek tartott szintet.

©
Ami az objektívebb mutatókat illeti, 2019-ben 118 ezer fős csökkenés mellett, 1 millió 695 ezer főt érintett a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázata, a teljes népesség 17,7 százalékát. (Ezt a mutatót az egész unióban egységesen számolják, együttesen vizsgálja a jövedelmet, az anyagi nélkülözést, valamint a munkaerőpiaci kirekesztődést.) A szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek többségét, 1 millió 169 ezer embert érintett a relatív jövedelmi szegénység (nincs meg a közepes jövedelem 60 százaléka), 764 ezer főt a súlyos anyagi depriváció (9 meghatározott fogyasztási tételből legalább 4-et nem engedhetnek meg maguknak), és 350 ezer ember élt nagyon alacsony munkaintenzitású háztartásban.

Több jövedelem származik munkából

A két szélső tizedben jelentős eltérés mutatkozott a jövedelemszerkezetben. A legalsó tizedbe tartozó háztartások körében a munkajövedelem az összjövedelem felét, a legfelsőben 83,0 százalékát tette ki – más szóval a szegények összjövedelmének jóval nagyobb része származik szociális juttatásokból (beleértve a nyugdíjat), mint a gazdagoknak. A többi tizedben kiegyenlítettebb a munkajövedelem megoszlása, 67,8 és 76,7 százalék között szóródott.

Az országos átlagot nézve 2019-ben is tovább nőtt a munkavégzésből származó jövedelem aránya, ami 2010-ben az összjövedelem 65,3, 2018-ban 73,7, 2019-ben 74,3 százalékát tette ki. Emellett a társadalmi jövedelmek részaránya fokozatosan csökken, 2010 óta 32,5 százalékról 23,8 százalékra.

Ez azért van, mert a Fidesz befagyasztotta, sőt leépítette a szociális transzfereket. A munkanélküli segélyeket például konkrétan visszavágták, míg a családi pótlék összege 2008 óta nem változott. Előbbi helyét a közmunka vette át (ami már munkajövedelmet, keresetet ad), utóbbiét a családi adókedvezmény (ami megint csak a munkajövedelem fokozott növekedését eredményezi).

A fentiek tükrében az sem meglepő, hogy a társadalmi jövedelmeken belül a legnagyobb részarányt (81,3 százalékot) az öregségi ellátások adták, egy főre vetített éves átlagos összegük 387 ezer forint volt. A családdal, gyermekekkel kapcsolatos ellátások egy főre vetített éves összege 68 ezer forint volt, részarányuk a társadalmi ellátásokon belül 14,4 százalékot képviselt.

Apa férfi, anya nő – és ha nincs apa vagy anya?

A Fidesz ugyan zászlajára tűzte a családok támogatását, sőt a család szentségét már alaptörvénybe iktatták, épp most a heteroszexuális párkapcsolat szentségével tervezik ugyanezt tenni – enyhén szólva homofób, de legalábbis jogállami, esélyegyenlőségi és emberjogi szempontból rendkívül aggályos módon. A családok számtalan – bár főleg ad hoc – támogatásra jogosultak az adókedvezménytől kezdve a lakásfelújítási és autóvásárlási kedvezményig. Mindennek ellenére

még 2019-ben is az volt a helyzet, hogy a szinglik és a gyerektelen párok egy főre eső jövedelme magasabb volt a gyerekes háztartásokénál.

A különbséget nyilván nem könnyű eltüntetni – a gyerekeknek ugyanis nincs saját jövedelmük, így pusztán a matematika szabályai szerint a gyerekes háztartásokban kisebbre adódik az egy főre jutó jövedelem. Kivéve persze, ha az állam olyan sok támogatást ad, ami ezt teljes egészében kompenzálni tudja.

Az egyedül élő személyek jövedelme volt a legmagasabb, éves szinten egy főre vetítve átlagosan bruttó 2 millió 293 ezer forint, 14,3 százalékkal meghaladta az országos átlagot. A gyermekes háztartások egy főre jutó éves bruttó jövedelme – 13,4 százalékos növekedés mellett – 1 millió 739 ezer forint volt. A gyermekesek bruttó jövedelmének országos átlagtól való elmaradása a 2018. évi 15,5 százalékról 13,3 százalékra csökkent, az egygyermekesek jövedelme elérte azt. A gyermektelen háztartások egy főre vetített éves átlagos bruttó jövedelme 2 millió 255 ezer forintot tett ki, 12,4 százalékkal meghaladva az átlagot. 2019-ben a legalacsonyabb egy főre jutó jövedelemmel az egyszülős háztartások rendelkeztek, egy főre vetítve 1 millió 426 ezer forinttal, 29 százalékkal maradva el az átlagtól.

Utóbbi adat azért kudarcnak tekinthető – kivéve persze, ha az egyszülős háztartásokat nem tekintjük családnak. Az ilyen háztartások fennálló lemaradása sem meglepő, felzárkóztatásuk az adórendszeren keresztül nyújtott támogatásokkal ugyanis nehéz, hiszen jó esetben is csak egy kereső felnőtt van.

A nagycsaládosok (3+ gyerek) az egy főre eső jövedelem szempontjából szintén továbbra is le vannak maradva. Ami szintén érthető, hiszen hiába van több felnőtt, a gyerekek magas száma miatt többfelé oszlik a jövedelem. A Fidesz célja egyébként papíron a népességfogyás megállítása, sőt megfordítása, ehhez éppen arra lenne szükség, hogy a párok legalább két, de inkább több gyereket vállaljanak.

Észak-Alföldön a legalacsonyabb a jövedelem

A háztartások jövedelmi helyzete szempontjából az is nagyon sokat számít, hogy az ország mely részében élnek, illetve kistelepülésen vagy városban. Budapesten az egy főre jutó éves átlagos jövedelem 2 millió 641 ezer forint volt, az országos átlag 1,3-szerese. Észak-Alföldön az egy főre jutó éves bruttó jövedelem 1 millió 658 ezer forintot tett ki, 17,3 százalékkal elmaradva az országos átlagtól.

A háztartások jövedelemszerkezete Dél-Dunántúlon a legkedvezőtlenebb, ahol a munkajövedelem aránya az összjövedelmen belül 67,2 százalék volt, 15,3 százalékponttal alacsonyabb, mint az országos átlag. Ennek megfelelően ebben a régióban volt a legmagasabb a társadalmi jövedelmek aránya (30 százalék). A legkedvezőbb jövedelemszerkezettel továbbra is Pest régió háztartásai rendelkeztek, ahol a munkajövedelem részaránya 78,2 százalék volt.

©

A jövedelmek nagysága követi a települési hierarchiát: minél nagyobb lélekszámú településen élt egy háztartás, annál magasabb egy főre jutó bruttó jövedelemmel rendelkezett. A megyei jogú városokban az éves bruttó jövedelem 8,1 százalékkal meghaladta az országos átlagot, egy főre vetítve 2 millió 169 ezer forintot tett ki. Az egyéb városokban 4,8 százalékkal maradt el az átlagtól a fejenkénti jövedelem. Nőtt a községek országos átlagtól való elmaradása, ami 2018-ban 12,5, 2019-ben 17,7 százalék volt.

* * * FÉLMILLIÓ FORINTOT IS MEGTAKARÍTHAT EGY KÉTMILLIÓ FORINTOS HITELEN

THM-plafon ide vagy oda, havonta több ezer forintot is spórolhat, ha megfontoltan választ személyi kölcsönt. A hvg.hu és a Bank360 Személy Kölcsön Kalkulátorával könnyedén, mindössze néhány kattintással összahasonlíthatja különböző bankok ajánlatait. Ha kétmillió forintot igényel 72 hónapra, akkor egy kedvező kölcsön kiválasztásával akár félmillió forintot is spórolhat a hitel teljes futamideje alatt. Ide kattintva szabadon kalkulálhat, akár magasabb összegre vagy rövidebb futamidőre is összehasonlíthatja az ajánlatokat. Ha meglévő hitelét rendezné egy adósságrendező személyi kölcsönnel, akkor kattintson ide, ha pedig autóvásáráshoz keres kölcsönt, akkor pedig ide!

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Orbán is gratulált a német CDU új elnökének

Orbán is gratulált a német CDU új elnökének

Hamarosan eldől, melyik fajta akkumulátoré a jövő az e-autókban

Hamarosan eldől, melyik fajta akkumulátoré a jövő az e-autókban

Újabb fertőzések, veszélybe került a Zöld-foki Köztársaság további szereplése a kézivébén

Újabb fertőzések, veszélybe került a Zöld-foki Köztársaság további szereplése a kézivébén