Orbán Viktor jövedelemadó-mentességet ígért a 25 év alatti fiataloknak. Vagy legalábbis részleges adómentességet, esetleg teljes adómentességet, de csak egy részüknek – a pontos szabályokat még nem tették közzé, már bevettnek mondható szokás szerint a miniszterelnök első körben csak azt jelentette be, hogy majd lesz valami.

A fiatalok kapcsán mindenesetre az időseket említette és az ő 13. havi (valójában idén csak 53. heti) nyugdíjukat, mondván: most már a fiatalokon a sor. Mármint hogy kapjanak valamit. Arról, hogy végső soron mit is kapnak, miért, és mire lehet jó, az alábbi cikkben írtunk részletesen:

A Fidesz és politikusai (legalábbis saját nyilatkozataik és propagandájuk alapján) a nyugdíjasok jóléténél már csak a családok jólétét tartják fontosabbnak, és ezt a csoportot kiemelten támogatják. Akikről nem esik szó, és akikre intézkedésekkel se lőnek, azok a nem fiatal, de nem is nyugdíjas, gyereket nem nevelő magyarok – pedig jövedelmi szintjét és vásárlóerejét tekintve ez egy erős, vagyis jó adófizető csoport. Arról nem beszélve, hogy azért elég népes is, vagyis elég sok választópolgár érezheti magát kormányzati intézkedésektől és támogatásoktól most már kellőképpen elhanyagolva.

A nagy kérdés persze, hogy elhanyagoltságuk valóban károsítja-e őket? Más szóval a papíron sok-sok támogatásnak, jövedelem- és vagyoni transzfernek köszönhetően jelentős előnybe kerültek-e a Fidesz által preferált csoportok, illetve jelentős hátrányt szenvednek-e a hanyagoltak?

A gyerekesek valamivel jobban jártak

Ami az utóbbi kérdést illeti, a válasz egyértelműen: nem. Legalábbis átlagos, statisztikai szinten 10 év „családbarát” kormányzás után anyagilag még mindig jobban megéri szinglinek lenni, mint gyereket vállalni. Persze aligha lehet elérendő cél, hogy a gyerekvállalás mintegy pénztermelő befektetés legyen. És persze a gyerekes háztartásokban önálló jövedelemmel nem rendelkező gyerekek is élnek, így ezekben a háztartásokban többfelé oszlik a felnőttek jövedelme, vagyis alacsonyabb az egy főre jutó jövedelem. Hogy mennyivel, az attól függ, az állam mekkora mértékben transzferál jövedelmeket ezekbe a háztartásokba.

Mindezt szem előtt tartva szóra érdemes, hogy 10 év alatt a gyerekes és a gyerektelen háztartások közti jövedelmi különbségek csak kis mértékben csökkentek – ugyanakkor némileg igen.

Legalábbis a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint – amely adatok egyébként a háztartások éves megkérdezéséből származnak, nem pedig adminisztratív forrásból. Így jó eséllyel talán jobban is mutatják a lakosság tényleges jövedelmi helyzetét, mint az adminisztratív (adóhivatali) forrásból származó átlagkereseti adatok, azokban ugyanis az 5 főnél kevesebb embert foglalkoztató vállalkozások nincsenek benne. Illetve a jövedelmek nemcsak a munkából származó kereseteket tartalmazzák, hanem például a szociális juttatásokat, nyugdíjakat is. Ami a jövedelmek közt nem jelenik meg, azok a vagyoni transzferek, márpedig a Fidesz ilyenekkel is rendszeresen él: ide sorolható egyebek mellett az autóvásárlási támogatás, a diákhitel-elengedés vagy legújabban a lakásfelújítási támogatás. Megjelenik viszont a családi adókedvezmény, hiszen azáltal több havi bevétel folyik be a családi kasszába.

A részletekre visszatérve, 2010-ről 2019-re (amikorra a legfrissebb adatok vonatkoznak)

77 százalékkal nőtt az egy főre jutó jövedelem a gyerekes háztartásokban. Miközben a gyermek nélküli háztartásokban csak 61 százalékkal.

Tehát – mint említettük – az olló záródott, de forradalmi átrendeződésről nem lehet beszélni. A gyerektelen háztartásokban még 2019-ben is 600 ezer forint volt a jövedelemtöbblet éves szinten.

Csak egyedülálló szülőnek nem szabad lenni

Szem előtt tartva a Fidesz állítólagos családbarátságát, érdemes megnézni, hogy a különféle gyerekes háztartástípusokban hogyan változott az egy főre eső jövedelem.

A legjobban azokban a háztartásokban nőtt, amelyek a párt által preferált (sőt: a család fogalmába egyáltalán beengedett) modellnek felelnek meg. A 2 felnőtt plusz 3 vagy több gyerek felállású háztartásokban 94 százalékkal nőtt az egy főre jutó jövedelem 2010-ről 2019-re (de még így is nagyon alacsony). A 2 felnőtt plusz 2 gyerek felállású háztartásokban a növekedés 86 százalékos volt. Egy gyerekkel már csak 68 százalékos.

Leszakadóban vannak azonban azok a háztartások (igaz, a fideszes fogalomtár szerint nem családok), amelyekben egyetlen felnőtt nevel egy vagy több gyereket, ezekben a jövedelemnövekedés mindössze 46 százalékos volt.

Mindez rendszerhiba (vagy ha úgy tetszik: rendszerjellemző), a családtámogatási rendszer központi eleme ugyanis a családi adókedvezmény. Értelemszerűen

minél kevesebb a dolgozó felnőtt egy családban (illetve minél kevesebbet keresnek a felnőttek), számszerűen annál kevesebb pénzt juttat neki a mechanizmus.

Közben a szociális juttatások jelentős részét a Fidesz visszavágta és/vagy befagyasztotta, a családi pótlék mértékét 2008 óta nem emelték, így az mára elinflálódott.

Ezzel összefüggésben az sem meglepő fejlemény, hogy az elmúlt évtized jövedelmi vesztesei az inaktív (még munkanélkülinek sem minősülő, vagyis a legrászorultabb) háztartások, ezekben az egy főre jutó jövedelem kilenc év alatt mindössze 19 százalékkal nőtt, miközben még a munkanélküli háztartásokban is 42 százalékkal. (Noha nem ugyanazokról a háztartásokról van szó, a változás azt jelzi, hogy álltak a 2010-ben munkanélkülinek minősülő, illetve a 2019-ben annak minősülő háztartások.)

A fiataloknak tényleg elkél a támogatás

Az előző grafikonon már látszik, hogy az idősek (nyugdíjas korúak) sem a NER legnagyobb nyertesei, ami azt illeti, az ő jövedelmük leszakadóban van a középkorúak jövedelmi szintjétől. Ezt persze magyarázza, hogy a nyugdíjakat az állam minden évben csak az infláció mértékével emeli, miközben a keresetek az elmúlt években ezt jóval meghaladó mértékben nőttek. Amit az egész korcsoportot illetően statisztikailag azért ellensúlyoz, hogy az új belépő nyugdíjasok már magasabb nyugdíjat kapnak a magasabb keresetük után. Emiatt egyébként az öregségi nyugdíjasok csoportján belül is egyre jobban nyílik az olló.

2019-ben a csak fiatalokból (25 év alattiak) álló háztartásokban jövedelemcsökkenést mutatott ki a KSH. Ezt részben adatfelvételi torzulás is okozhatja, mindenesetre a járvány és a gazdasági válság az amúgy is gyenge munkaerőpiaci helyzetben lévő fiatalokat különösen erősen érinthette. Így akár még haszna is lehet, hogy a kormány valamiféle jövedelemadó-mentességet kíván számukra bevezetni – még ha az intézkedés számos aggályt vet is fel.