A G7 gazdasági portál alapján még január elején számoltunk be arról, hogy bár nőttek a bérek Magyarországon, európai összehasonlítást nézve valójában viszont visszaesett a magyar fizetések helyzete. A Magyar Nemzeti Bank most szintén a G7-en vette védelmébe a magyar béreket az elemzői által írt cikkben, az MNB számításai szerint ugyanis "a hazai bérnövekedés 2017-ben az európai élmezőnyhöz tartozott, és az MNB várakozásai szerint a jövedelmek felzárkózása 2018-ban is folytatódott".

A jegybank elemzői azt írják, a G7 cikkének fő állítása téves volt, "ennek oka az adatbázis nem megfelelő kezelése", majd hozzáteszik, hogy "a két számjegyű hazai bérnövekedést és a romló relatív jövedelmi helyzetet együtt olvasva már elsőre is lehet olyan érzésünk, hogy hiba csúszott az értékelésbe".

A G7 újságíróinak elemzésével kapcsolatban az MNB-elemzők elsősorban azt kifogásolják, hogy alapból nehéz összehasonlítani az egyes európai országok jövedelmi helyzetét, ugyanis míg számos országban adminisztratív adatbázisok alapján mérik a jövedelmi helyzetet, addig többek között Magyarországon nem ez a helyzet, itt mintavételes felmérést használnak, vagyis egyszerűen megkérdezik az állampolgárokat, hogy mennyit keresnek, ami akár torzíthat is a statisztikákon, és az MNB szerint alábecsülheti a valós jövedelmi helyzetet.

"Egy hiányos hazai jövedelemeloszlás kerül összehasonlításra teljes – részletes adatokat tartalmazó – jövedelemeloszlásokkal, ami a hazai adatok esetében relatíve kedvezőtlenebb helyzetet eredményezhet" – vélik az MNB elemzői, akik szerint azért sem lehet összehasonlítani rendesen a magyar adatokat az európaiakkal, mert más jövedelemtípusokról van szó, a magán-nyugdíjrendszerhez történő hozzájárulások, a bérbeadásból származó jövedelmek, a kamat-, részesedés- és osztalékjövedelmek, valamint a vállalkozói jövedelmek eltéréseket okozhatnak az összehasonlításban.

Az MNB-elemzők szerint emellett az éveket érintően is tévedtek a G7 újságírói, mert az Eurostat adatbázisában közölt információk vonatkozási időszaka mindig a megelőző év, így a 2017-es év alatt megjelenő adatok vonatkozási ideje 2016 – vagyis bár 2017-ben jelentősen nőttek a magyar bérek, az Eurostat adatai között ez még nem is szerepel, viszont arra lehet számítani, hogy – az amúgy ugye problémás – európai összevetésben is javulni fog a jövedelmi helyzet.

A G7 újságírói rögtön válaszoltak is a jegybanki elemzők cikkére, amelyben kitértek arra, hogy a cikksorozatukban egyébként részletesen kifejtették a módszertanukat, és bár valóban vannak összehasonlítási problémák, de mindennek ellenére az európai statisztikai hivatal összevethetőnek gondolja az adatokat egymással. Azt elismerik, hogy pontosabb lett volna “az Eurostat szerint 2017-re vonatkozó” kifejezést használni, de mint írják:

ugyanakkor a következtetésünk továbbra is áll: a rendelkezésre álló legjobb adatbázis legfrissebb adatai szerint egyelőre nem látni, hogy Magyarország különböző jövedelmi rétegei európai összevetésben feljebb léptek volna az utóbbi években indult béremelkedési hullámban. Önmagában az, hogy milyen ütemben emelkednek az átlagos reálbérek a különböző országokban, még nem magyaráz meg mindent a különböző jövedelmi rétegek egymáshoz viszonyított mozgásából, márpedig a mi cikkünk ez utóbbi kérdést igyekezett megválaszolni.