Egész évben folytatódott az átlagkereset növekedése, szeptemberig (az utolsó hónap, amiről van adat) bezárólag mindössze egy hónap volt, április, amikor valamivel elmaradt a béremelkedés a 10 százaléktól (2018 azonos hónapjához képest). Szeptemberben a nettó átlagkereset 239 872 forint volt – legalábbis az öt főnél több embert foglalkoztató vállalkozásokat, az állami szférát és a nonprofit szervezeteket nézve. Vagyis biztosra vehető, hogy az átlagos nettó év végére átlépte a 240 ezer forintot.

A nyugdíjak 2019-ben is csak az infláció mértékével emelkedtek, vagyis folytatódott leszakadásuk az átlagkeresetről. Annak ellenére, hogy a nyugdíjasok év végén kaptak nyugdíjprémiumot - egy átlagos 135 ezer forintos nyugdíj esetén egyszer 22 ezer forintot. Illetve az őszi önkormányzati választásoktól nyilván teljesen függetlenül egyszer 9 ezer forintnyi rezsiutalványt.

A béremelkedés értékéből némileg levont, hogy 2019-ben majd’ minden hónapban 3 százalék fölött volt az átlagos éves infláció – vagyis a reálbérek nem 10, csak 7 százalék körül emelkedtek. Különösen nagyot drágultak a szeszes italok és a dohányáruk, a január-novemberi időszakban több mint 8 százalékot. Az élelmiszerek drágulása pedig 5 százalék fölött volt. Különösen a sertéshús és az ahhoz kapcsolódó termékek ára szaladt el a sertéspestis miatt, az év végére 15 százalékos lett a drágulás. De a krumpli és a zöldségfélék is durva áremelkedéseket produkáltak egyik-másik hónapban.

Sokat vásárolt a magyar

Ezzel együtt a kiskereskedelmi üzletek forgalma folyamatosan nő, 2019-ben októberig bezárólag a forgalom a 2015-öshöz képest 27,2 százalékkal volt nagyobb. És ebben ugye még nincs benne a karácsonyi hajrá: a teljes kiskereskedelmi forgalom túllépheti az 1200 milliárd forintot és ebből 100 milliárdnál is többet csak ajándékokra költöttek el az emberek – mondta az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára, Vámos György a szervezet előrejelzései alapján.

Az ingatlanpiac pedig 2019-ben is pörgött – vagyis folytatódott mind a vételárak, mind a bérleti díjak emelkedése. Az idei év első kilenc hónapjában a főváros külső kerületeiben 30-40 százalékos volt az árnövekedés az előző év azonos időszakához képest, ami meghaladja a belvárosi kerületek többségében tapasztalt 20-25 százalékos drágulást. A jelek szerint azonban mind az árak, mind a bérleti díjak tetőztek 2019-ben. Egyrészt már nem nagyon van tere további emelkedésnek, másrészt a kedvező kamatozású új lakossági állampapír (amiből már a harmadik negyedévben több mint 1200 milliárd forintnyi fogyott) rengeteg befektetést szívhatott el az ingatlanpiacról.

Kevesebb lett a szegény, de még mindig sokan nélkülöznek

Béremelkedés ide, növekvő fogyasztás oda, a képet azért árnyalja, hogy a KSH friss adatai szerint az egy főre eső nettó jövedelem (ebben minden benne van a nyugdíjaktól a kereseteken át a szociális juttatásokig) mindössze évi 1 431 978 forint (vagyis havi bő 119 ezer forint). Igaz, az adat 2018-ra vonatkozik, a statisztikai hivatal ugyanis év elején végezte a felmérést, és az előző évre kérdeztek rá. Ráadásul ebben benne vannak a jövedelemmel nem rendelkező gyerekek is.

A háztartások legszegényebb tizedében mindössze fejenként havi 36 ezer forintból élnek az emberek – miközben a leggazdagabb tizedben fejenként havi 278 ezer forintból. Az ország leggazdagabb egytizede 7,8-szor több pénzből gazdálkodhat havonta, mint a legszegényebb tized, de azt is hozzá kell tenni: ez is javulás 2017-hez képest, amikor 8,2-szeres volt a különbség. Az átlagos reáljövedelem 7,2 százalékkal nőtt 2017-hez képest.

A súlyos deprivációban élők száma 137 ezer fővel csökkent, így már csak 837 ezren élnek nagy nélkülözésben. A felmérésben évről évre megkérdik arról is az embereket, hogy egy tízes skálán jelöljék be, mennyire elégedettek a saját életükkel. Több év stagnálás után az előző évi felmérésben már javult ez a mutató, 6,1-ről 6,51-re, idén viszont 6,33-ra esett vissza.

Nagyok a vagyoni egyenlőtlenségek

Ami a lakosság vagyonát illeti, a Magyar Nemzeti Bank áprilisban tette közzé az erről szóló felmérését – amely szintén 2018-ra vonatkozik. Az eredmények szerint a lakosság teljes nettó vagyonának 56,4 százaléka a háztartások leggazdagabb tizedének kezében volt. A leggazdagabb 1 százalék birtokolta az összvagyon negyedét, a háztartások szegényebbik felére mindössze a teljes lakossági vagyon 8,9 százaléka esett.

A legszegényebb tized nettó vagyona negatív, mert körükben több a tartozás, mint az eszköz (beleértve mindent a készpénztől a bankbetéten át az ingatlanokig).

A magyar háztartások sereghajtók az EU-ban

A magyar háztartások anyagi helyzetét még jobban árnyalja, ha uniós összehasonlításban vizsgáljuk a háztartások végső fogyasztási kiadásait. Az uniós tagállamok között csak a bolgár háztartások egy főre eső végső fogyasztási kiadása volt távolabb az EU-átlagtól 2018-ban, mint a magyaroké, ha azt az egyes országok árszínvonalai közti különbségeket kiküszöbölő vásárlőerő-paritáson nézzük. Csak a bolgár háztartások költenek kevesebbet a magyaroknál számszerűen is, hétköznapi nyelven megfogalmazva csak ott alacsonyabb az életszínvonal, csak ott van távolabb az uniós átlagtól.

A magyar háztartások fogyasztása gyakorlatilag stagnál az uniós átlaghoz képest. 2009-ben annak 59 százalékán állt, majd benézett 60 százalék fölé, de 2017-ben ugyanott tartott, mint a gazdasági válság évében. 2018-ban újra emelkedett kicsit.

Az állam kövér, de szereti a focit

Ha már a végső fogyasztási kiadásoknál tartunk, érdekes módon a magyar állam kiadási szintje jóval közelebb van az uniós átlaghoz, mint a háztartásoké – ez a régiós országokra nem jellemző. A dolog annyiban nem meglepő, hogy a magyar állam még mindig nagyon sok pénzt von el a gazdaságból adók formájában, illetve más uniós országokhoz képest az éves költségvetési hiányok is magasak, vagyis a kormány hitelből (is) költekezik. Közben a GDP-arányos államadósság azért lassan csökken, mert a GDP gyorsabban nő, mint ahogy az állam termeli az adósságot.

Igaz, 2018-ban és 2019-ben már elkezdett csökkenni a gazdaság adóterhelése, a kormány pedig további csökkentéseket és egyszerűsítéseket tervez, az éves hiányt pedig 2022-re a GDP 0,4 százalékára akarja leszorítani az éves államháztartási hiányt, ezzel párhuzamosan az államadósság már a GDP 60 százaléka alá csökkenne. A gazdasági növekedés 2019-ben az előzetes adatok szerint közel 5 százalékos volt.

És hogy mire költi az állam a gazdaságból beszedett adóforintokat? Részben például sportra. Sőt nem is kis részben, a magyar állam ilyen célú kiadásai messze kiemelkednek az uniós mezőnyből. A 2019-es költségvetés tényleges teljesüléséről beszámoló zárszámadást a Pénzügyminisztérium majd csak 2020 őszén terjeszti be az országgyűlés elé, de az elfogadott költségvetés szerint ebben 2019-ben sem volt változás. Mi több, 2020-ban sem lesz. Ugyanakkor a költségvetési kiadások tortáján belül nem nő se az egészségügy, se az oktatás szelete, legalábbis nem jobban, mint ahogy az egész torta hízik.