A KSH adatai alapján 2024-ben 12,8 százalékkal emelkedtek a lakásárak, ennek ellenére jobb helyzetben lehetnek a lakásvásárlást tervezők, mint 2022-ben, vagy épp 2023-ban. Ez merész kijelentésnek tűnhet, de máris jön a magyarázat.
Bár a mindennapokban gondtalannak tűnhetnek a magasabb jövedelműek, meglehetősen nagyfokú stressz sújtja őket.
A szegénység furcsa méréseiről volt szó a Társadalomtudományi Kutatóközpont konferenciáján, de azt is bemutatták, hogy az osztrák és a szlovák határ környékén rengetegen kezdtek el nem Magyarországon adózni.
Magyarországon rengetegen élnek minőségi éhezésben, vagyis kenyéren és krumplin próbálják átvészelni a mindennapokat, mivel a zöldségek és gyümölcsök egyre borsosabb árát nem tudják kisakkozni az alacsony fizetések és a magas infláció mellett. A frissen bevezetett árréstop aligha hozza el a megváltást: tíz éven belül minden második fiatal túlsúlyos lehet Magyarországon is.
A kiskeresetűeknek is érdemi javulást jelent a kétgyermekes anyák szja-mentessége a GKI Gazdaságkutató Zrt. elemzése szerint, de igazán jelentős hatás a felső 40 százalék esetében várható.
A helyi jövedelmekhez viszonyítva a helyi ingatlanárakat a kistelepülések ingatlanpiaca egy nagyságrenddel olcsóbb, mint a fővárosi. Egyévi budapesti jövedelemből 4 négyzetméter budapesti használt lakás sem jön ki.
A lakásárak a jövedelmekhez viszonyítva is nőttek az elmúlt években. A társadalmi egyenlőtlenség hatalmas, a felső ötöd jövedelméből kétszer annyi négyzetméterre futja, mint a közepes jövedelműekéből, és ötször annyira, mint a legszegényebbekéből.
Ráolvasással próbálja erősíteni Orbán Viktor a középosztályba tartozókban azt az érzetet, hogy még mindig jobb nekik, mint nyugati „osztály”-társaiknak. A tények mást mutatnak.
Egészséges versenypiac nélkül nincs egészséges megtakarítási struktúra – ad magyarázatot Karagich István, a Blochamps Capital tanácsadó cég tulajdonosa arra, miért a leggazdagabb egy százalék gyarapszik a leggyorsabban, miközben egyre kevesebbeknek van érdemi megtakarításuk. Interjú.
Sasi-Szabó Tamás, Budapest XII. kerületének kutyapárti képviselője minőségirányítási vezetőként is dolgozik egy magáncégnél, de az utóbbiért járó fizetését titoktartási kötelezettségére hivatkozva nem tüntette fel a vagyonnyilatkozatában. Előtte Pásztor Tibor sem írta bele a nyilatkozatába, hogy mennyit keres az egyik banknál csoportvezetőként, közben erről megállapodás született. A Magyar Kétfarkú Kutya Párt elnézést kért.
Pásztor Tibor, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt hegyvidéki képviselője az egyik banktól is fizetést kap az önkormányzati képviselői tiszteletdíján kívül, a pluszjövedelmének összegét azonban nem írta bele a vagyonnyilatkozatába a munkaszerződésében szereplő titoktartási kötelezettségre hivatkozva – értesült a HVG. Megkeresésünkre azt közölte, hogy sokat gondolkodott a helyzeten, de szerinte más lehetősége nem volt. Úgy vélte, a jogszabályok szerint járt el. Ha ez valóban így van, akkor ezzel a módszerrel bármelyik politikus eltitkolhatja a pluszjuttatásait.
Statisztikailag kimutatható, hogy a jobban keresők egyre inkább jobban keresőkkel, míg a rosszabbul keresők egyre inkább rosszabbul keresőkkel dolgoznak együtt. Az ok az ipari gyártás visszaszorulása lehet, és az, hogy a vállalkozások egyre inkább specializáltan működnek. Komoly társadalmi hatása lehet, ha a különböző jövedelmi szinteken dolgozó emberek még a munkahelyeken se találkoznak egymással.
Évtizedes javulás után már második éve nő a szegénység által fenyegetett magyarok aránya. Az időseknél drámai a romlás.
30 százalékkal kevesebb pénzből tudnak vásárolni a magyarok, mint amennyi az európai átlag.
Darabonként 75 centre emelik a Microsoft-részvények után járó negyedéves osztalék mértékét jövőre. Steve Ballmer már dörzsölheti a tenyerét: 333,2 millió részvénye van.
Milyen a magyar középosztály? Igencsak szomorú képet kapunk, ha a népszámlálásból és a jövedelmi statisztikákból próbáljuk erre összerakni a választ: aki már nem nélkülözésben él, és probléma nélkül ki tud fizetni egy egyszeri váratlan kiadást, az gyakorlatilag ott van a társadalom közepén. A nyelvtudás vagy a diploma nem alapkövetelmény, és arról is csak a középosztálybeliek egy szűk rétege álmodozhat, hogy egy 2000 után épült házban lakjon.
Sok vállalkozás kerülhet olyan helyzetbe, hogy valamennyit le kell csípnie a kiadásokból. Ez jelentheti azt, hogy nem emelnek a béren kívüli juttatásokon, esetleg csökkentenek is, egyes cégek pedig letehetnek a cafeteria bevezetéséről, noha eredetileg ezt fontolgatták.
Óriásit nőtt a különbség nem csak a gazdagok és a szegények, hanem a gazdagok és a középosztály között is 2022-ben. A szegénységi mutatók hosszú évek után először romlottak, és a legvagyonosabbakat kivéve senki nem érzi úgy, hogy eleget keresne a tisztes megélhetéshez - olvasható a KSH frissen közzétett gyűjtésében.
Egy friss magyar kutatás megadja a választ.
