Sok vállalkozás kerülhet olyan helyzetbe, hogy valamennyit le kell csípnie a kiadásokból. Ez jelentheti azt, hogy nem emelnek a béren kívüli juttatásokon, esetleg csökkentenek is, egyes cégek pedig letehetnek a cafeteria bevezetéséről, noha eredetileg ezt fontolgatták.
Gazdasági válság van, ennek ellenére a munkanélküliség nem nőtt érdemben. A cégek a végsőkig ragaszkodnak a dolgozóikhoz, a pandémia ugyanis bebizonyította, hogy az elküldött munkavállalókat nehéz pótolni, hiszen komoly hiány van megfelelő munkaerőből. Ez már csak a demográfiai folyamatok, a társadalom elöregedése miatt is állandósuló probléma. Nehéz gazdasági körülmények között pedig különösen nehéz megtalálni azokat az ösztönzőket, amelyekre a dolgozók vágynak, és amelyeket egy cég nyújtani is képes.
A járvány alatt és után két dolog értékelődött fel a munkaerőpiacon: a munka és a magánélet egyensúlya, valamint az egészség. A cafeteria mindkét esetben fontos lehet, hiszen például a Széchenyi-pihenőkártyákról, a Szép-kártyákról rekreációs, az egészséggel kapcsolatos programokat, vásárlásokat is lehet fizetni. Ezen túl a munkáltatók adhatnak egyebek mellett egészség- és baleset-biztosítást, nyugdíjpénztári hozzájárulást is.
Szinte minden cég érzi, kellene még kompenzáció, de kétharmaduk nem tudja kigazdálkodni
Inflációs környezetben elsősorban a szabadon elkölthető, bér jellegű juttatások fontosak a dolgozóknak, de a jól megválasztott cafeteriaelemeknek is komoly munkaerő-megtartó erejük van.
Magyar Péter azt mondja, van receptje a lakhatási válság ellen. A feladat nem kicsi: lakhatási szakértőt, az építéstörténet szakértőjét és a témával foglalkozó szociológust is kérdeztünk az emberemlékezet óta tartó lakhatási válság okairól és a fordulat lehetőségéről.
Érdekes, hogy a „luxizás” ellen most szót emelő Lázár magántulajdonában is volt már ilyen típusú autó.
Idén először a kormány nem utólag dob mentőövet az adósságoktól roskadozó kórházaknak.
