Miközben Magyarország január 1-jével száműzte vendégmunkásai jó részét, az EU-tagságnak köszönhetően továbbra is magyarok tízezrei élvezik a nyugati munkavállalás lehetőségének előnyeit. Az ingázást a magyar bérek egyre nagyobb lemaradásra hajtja, az osztrák iskolákba ma ötször annyi magyar gyerek jár, mint a 2010-es évtized elején. Kik és miért ingáznak, és mennyi pénzt visznek haza?
Várhatóan az idén is átlagosan 10 százalék feletti mértékben nőnek a fizetések a versenyszférában, de a legrosszabb esetben is 8-9 százalékos lehet a további felzárkózás 2018-hoz képest - nyilatkoztak a Magyar Nemzetnek munkáltatói és munkavállalói érdekképviseletek.
A diákokra, a kismamákra és a pécsiekre számít a Pénzügyminisztérium a munkaerőhiány enyhítésében. A diákokat társadalombiztosítási járulékkedvezménnyel, a kismamákat üzemi bölcsődékkel és ösztöndíjjal, a pécsieket az M9-es autópályával csábítanák a munkaerőpiacra.
Tanár és ápoló is lehet belőlük itthon, ha elolvassák a jegybankelnök négy pontját.
Kevesebb pénzt küldtek haza a kivándorolt vagy átmenetileg külföldön dolgozó magyarok tavaly, mint egy évvel korábban a Világbank adatai szerint – írja a pénteki Világgazdaság.
Hosszabb maradást sem tart elképzelhetetlennek a külföldi munkából kényszerűen hazatért magyarok egy része, de előítéletek, irigység nehezíti visszailleszkedésüket.
Évek óta beszédtéma a tanácsadók körében, hogy milyen adófizetési kötelezettségeik vannak azoknak, akiket egy külföldi cég alkalmaz, de valamiért a saját hazájukban kell home office-ba menniük. A járvány miatt most sokaknál időszerű lett a kérdés – a tudnivalókat az Adózóna foglalta össze.
Januártól az Ausztriában dolgozó, ám nem ott élő külföldiek már kevesebb családi pótlékot kapnak. A magyar munkavállalók ezzel különösen rosszul járnak, mert a korábbi összegnek csak a felét kapják meg. Egy 15 éve kint dolgozó 3 gyerekes apuka mesélt a hvg.hu videósának arról, hogy hogyan érinti családját a törvény, és egy soproni székhelyű, osztrák ügyekre szakosodott tanácsadó cégtől is megkérdeztük, hogy milyen lehetőségei vannak a becslések szerint 70 ezer szomszédban dolgozó magyarnak.
Az év eleji csökkenés csak átmeneti volt.
A Magyar Nemzeti Bank a Központi Statisztikai Hivatallal együttműködve mérte fel, hogy melyik országból mennyi pénz érkezik az itthon maradottak megsegítésére. Akad, aki majdnem 1 milliót is haza tud küldeni.
16-tól 64 éves korig idősek és fiatalok egyaránt mennének a következő két évben.
Huszonöt évvel ezelőtt egy parlamenti felszólalásában számos érvet hozott Áder János arra, miért nem támogatja a Fidesz a szavazati jog kiterjesztését a külföldön élő magyar állampolgárokra.
Újabb országok válhatnak a bevándorlók célországává a migrációs trendeket kutató szakemberek szerint. Magyarországról viszont az eddigi ütemben vándorolnak majd el az emberek.
A külföldön dolgozó magyaroknak marad a bonyolult regisztráció és a személyes szavazás a kijelölt külképviseleteken.
Legkorábban januárban kérhetik a külföldön dolgozó magyarok regisztrációjukat a választási névjegyzékbe.
Az Egyesült Királyságénál csak Németország szívó hatása erősebb, és már Izlandon is van magyar kolónia.
Szijjártó Péter egy képviselőnek adott írásbeli válaszban számolt be egy magyarokat is érintő szigorításról. Mint kiderült: alaptalanul.
A KSH összesítette, hogy a különböző statisztikák alapján mit lehet tudni a külföldön élő magyarokról, és a kép lesújtó: pont azok vándorolnak ki, akikre a leginkább szükség lenne itthon is.
Komoly és jól jövedelmező rendszer épült ki a külföldön munkát kereső, vállalkozni akaró vagy éppen tanulni vágyó magyarok kiszolgálására. Mert lakni, utazni, hivatalos ügyeket, papírokat intézni mindenkinek kell. A segédmunkásnak éppúgy, mint az orvosnak.
A külföldi munkavállalásra és a közérzetre is rákérdez a KSH a kvótanépszavazás előtt egy nappal induló kis népszámlálás során. A mikrocenzus mintájába ezúttal a lakosság 10 százaléka, 440 ezer háztartás került.
