Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
A Hitelintézeti Szemlében közzétett tanulmány szerint ez az első reprezentatív lakossági adatfelvétel a hazautalásokkal kapcsolatban. Az eredmények számottevően eltérnek a makrostatisztikák alapján becsült adatoktól, ez a tanulmány szerint annak köszönhető, hogy az érzékeny jövedelmi adatokról nem feltétlenül beszélnek őszintén az emberek, de a statisztika is „tévedhet”, mert a fizetési mérleg az átmenetileg külföldön tartózkodók esetében bruttó jövedelmekkel számol.
A fizetésimérleg-adatok szerint a tartósan külföldön élő munkavállalók átutalásainak mértéke a válság óta folyamatosan nőtt, és 2016-ra elérte a 700 millió eurót – körülbelül 210 milliárd forintot. Az átmenetileg kint dolgozók pedig 3,5 milliárd eurót küldtek haza, ami már meghaladja az ezermilliárd forintot, és a mostani árfolyamon ráadásul mindkét szám jóval nagyobb lenne – írta Azénpénzem.hu.
Továbbra sincs pontos adat arra vonatkozóan, hányan dolgoznak külföldön. Az Eurostat szerint 2014-ben körülbelül 330 ezer fő volt a külföldön élő magyarok száma, de ha a teljes háztartás elhagyta Magyarországot, a népszámlálás nem tud adatokkal szolgálni. A kivándorlók ráadásul nem minden esetben regisztrálják távozásukat az országból. A tanulmány most a magánháztartások körében végzett reprezentatív felmérést, a „Családi segítségnyújtás” projekt keretében 3029 háztartást felkeresve gyűjtöttek adatokat.
Az eredmény szerint a külföldről érkező támogatások összesen 67 548 háztartásba jutnak el. A kint dolgozó családtag jellemzően 24-44 év közötti, 65 százalékban szülőknek küldenek haza pénzt. Elsősorban építőiparban, másodsorban kereskedelemben vagy a szolgáltatószektorban dolgoznak. Jelentős többségük középfokú végzettséggel rendelkezik, a diplomások aránya 20 százalék, viszont a hosszú távra távozottak között már 29. A pénzt szinte mindenki havi rendszerességgel, 55 százalékuk pedig informálisan, azaz készpénzben küldi haza.
Az összes küldő harmada Németországban tartózkodott átmenetileg vagy tartósan, 21 százalékuk az Egyesült Királyságban, 15 százalékuk Ausztriában. A többi országban dolgozók aránya 5 százalék alatt volt. Érdekesség, hogy az érkező pénz 45 százaléka Németországból, 22 százaléka pedig Ausztriából jött, az Egyesült Királyságban munkát vállalóktól érkező támogatások aránya mindössze 7 százalék, és 81 százalékuk jövedelmének kevesebb mint 10 százalékát küldi haza.
Az átlagosan egy év alatt küldött támogatás 563 ezer forint volt, a pénzbeli támogatások esetén magasabb (910 ezer forint), az egyéb támogatásoknál pedig, alacsonyabb (132 ezer forint) volt ez az összeg. A pénzbeli támogatások közel háromnegyedét (73,7 százalék) küldték olyan személyek, akik csak ilyen formában támogatják a magyar háztartást, míg a pénzösszeg negyedénél egyéb támogatásokkal is kiegészült a segítségnyújtás.
