Egyetlen nyugat-európai államban csökkent az utóbbi években a huzamosan ott tartózkodó magyar állampolgárok száma: Írországban. A „zöld szigeten” az évtized elején 8,5 ezer magyart tartottak számon, azóta – ha csak mérsékelt tempóban is, de – csaknem folyamatosan morzsolódik le a létszám. 2015-ben 7768 volt azoknak a magyar állampolgároknak a száma, akik legalább egy esztendeje éltek ott – derül ki az Eurostat adataiból.
Dublin és környéke tehát még mindig meglehetősen népszerű desztináció a magyarok körében – csupán hat olyan állam akad a földrészen, ahol a magyar kontingens mérete meghaladja az írországit. A hat közül az egyik helynek mindjárt egy másik sziget számít; az Egyesült Királyságban hosszabb ideje lendületesen terjeszkedik a magyar diaszpóra. 2000-ben még csak 7,1 ezer, tavaly viszont már 86,5 ezer személy képviselte a mi nációnkat a ma már annyira talán nem is ködös Albionban. A britek vonzerejére jellemző, hogy tavaly egyetlen év alatt 12 ezer fővel növekedett az arrafelé szerencsét próbáló magyarok száma.
hvg
Az Egyesült Királyságénál csak Németország szívó hatása erősebb: Münchentől Hamburgig, Kölntől Berlinig 18 ezer fővel gyarapodott a múlt esztendőben a magyar munkavállalók, diákok és szimpla családtagok serege. A legutóbbi adatok szerint a tizenhat német tartományban így már 150 ezer magyar tartózkodik. Budapest 2004-es uniós csatlakozása óta lényegében háromszorosára növekedett Nyugat-Európa legnagyobb államában a magyar kontingens. Hazai szemmel a harmadik legvonzóbb külföldi célpont Ausztria, ahol a múlt évben 55 ezer magyar állampolgár élt már huzamosabb ideje.
hvg
A beáramlás különösen 2011-et követően gyorsult fel, azóta minden egyes esztendőben 8-9 ezer fővel nő. Az anyaországból rövidebb-hosszabb időre „lelépők” toplistáján a negyedik-hatodik helyen Svájc, Hollandia és – némiképp talán meglepő módon – Szlovákia áll. Az alpesi országban tavaly csaknem 15 ezer, a hollandusoknál 11 ezer, az északi szomszédban pedig közel 9 ezer magyar állampolgár élt, tanult, dolgozott.
Magyar–szlovák viszonylatban durván egy évtizeddel ezelőtt következett be fordulat, az utóbbi időben bezzegországgá lett szomszédos államból a 2000-es évek elején még sokan Esztergomba jártak át például dolgozni. A magyar munkaerő számára ugyancsak jelentős felvevőpiacnak számít Olaszország, Svédország és Belgium is, e három relációban a magyarok száma tavaly együttvéve meghaladta a 20 ezer főt.
Az Európai Unió statisztikai ügynöksége szerint a Magyarország határain kívül tartózkodó itthoni állampolgárok száma 2015-ben összességében meghaladta a 370 ezer főt – még az unión kívüli Izlandon is létezik például egy immár 200 fős magyar „kolónia”. Az Európában szerteszét fellelhető, kivándorolt magyarok teljes létszáma valójában azonban inkább 400 ezer körül lehet, az Eurostatnak furcsa módon nincs adata ugyanis arról, hány idevalósi személy tartózkodik például olyan jelentős uniós államokban, mint Franciaország, Spanyolország, Lengyelország, Görögország vagy éppen Horvátország.
Mindez annyit jelent, hogy nagyjából egy közepes magyarországi megye (lásd: Baranya, Békés, Fejér vagy éppen Veszprém) népességének megfelelő létszámú tömeg él, tanul, dolgozik immár külhonban.
A hvg.hu az Európai Parlamenttel együttműködve számol be ebben a fél évben az uniós intézmények tevékenységéről, a közösséget érintő döntésekről, és ezek hatásairól. Az EP a tartalomért nem vállal felelősséget.
