Változások az adózás rendjében – mire kell figyelniük a cégvezetőknek?
Számos ponton változik az adózás rendje 2025-ben. Bemutatjuk a cégvezetők figyelmére is érdemes, jelentősebb változásokat.
Várhatóan az idén is átlagosan 10 százalék feletti mértékben nőnek a fizetések a versenyszférában, de a legrosszabb esetben is 8-9 százalékos lehet a további felzárkózás 2018-hoz képest – nyilatkozták a Magyar Nemzet által megkérdezett munkáltatói és munkavállalói érdekképviseletek.
Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke szerint bár ágazatonként még nem összesítették az eddig beérkező adatokat, a bértárgyalások azt mutatják, hogy az elmúlt két évhez hasonlóan két számjegyű lesz az átlagos keresetfelzárkózás.
Becslése szerint a legtöbb cégnél 10 és 15 százalék közötti lesz a növekedés, de olyan cégekkel is találkoztak az egyeztetések során, ahol mindössze 3-5 százalékos felzárkóztatást ígérnek. Kirívó esetben viszont akár 20-22 százalékos emelést is bevállalnak a munkavállalók.
Mészáros Melinda elmondta, továbbra sem tudnak olyan cégről, amelyik kollektív szerződésmódosítást kezdeményezett volna akár a korábbi egy évnél hosszabb munkaidőkeret bevezetése, akár a túlórakeret megemelése érdekében.
Buzásné Putz Erzsébet, a Mérnökök és Technikusok Szabad Szakszervezetének (MTSZSZ) elnöke szerint a legtöbb helyen 10 százalék feletti bérmegállapodást sikerült elérni, a szakszervezeteknek is ez a céljuk. Az elnök elmondta: van olyan munkaadó, amelynél a szakszervezeti jelenlétet szeretné csökkenteni a vezetés, és az MTSZSZ a jelenség miatt akár bírósághoz is fordulhat annak kapcsán, hogy az egyik kecskeméti vállalatnál a menedzsment szakszervezeti kilépő nyilatkozatokat osztogat a dolgozóknak.
Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára reálisnak tartja a 10 százaléknál magasabb keresetemelést, és úgy véli, több nagy cégnél, ahol erős volt a szakszervezeti követelés, akár 18 százalékos felzárkóztatást is kaptak a dolgozók.
Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke szerint bár nagyobb keresetek célja elsősorban a munkaerő megtartása, a felzárkózó bérek lehetőséget adnak a ma külföldön élőknek a hazatérésre, illetve akár kevesebben gondolkodhatnak külföldi munkavállaláson is.
Képünkön az Audi Hungária sztrájkja január 29-én.
