Átfogó felmérést publikált az Európai Bizottság a legnagyobb online platformok álhírellenes gyakorlatáról, miközben küszöbön a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály elfogadása is. A körvonalazódó uniós szabályozás mellett ugyanakkor az is elkerülhetetlen, hogy mi magunk is tegyünk a tudatosabb tartalomfogyasztásért – üzente meg mindenkinek a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH).
A világsajtóban gyorsan híre ment, miféle intézkedéssel próbálják féken tartani a sportolókat. Csakhogy az egészből semmi nem igaz.
Mennyire befolyásolják az álhírek az emberek maszkviselési, oltási és egyéb, az egészségügyi szabályok betartásával kapcsolatos hajlandóságát? A közvélekedés szerint nagyon is, de ezt a közelmúltig érdemben senki sem vizsgálta.
Az oltással kapcsolatos téves információkat is megpróbálja visszaszorítani a legnagyobb közösségi oldal.
Hihetetlennek tűnő hírek, melyek megállják a helyüket az igazság próbáján, és hihető átverések. Mindkét fajtából jutott bőven az elmúlt hetekben a közösségi oldalakra.
Szombat éjjel óta tízezrével érkeznek az olvasók a "meghalt Terence Hill" címkeoldalunkra. Azt is tudni véljük, hogy miért.
A Buzzfeed News a kezdetektől fogva nyomon követi és listázza azokat a kamuhíreket, amelyek a George Floyd halála miatt kialakult tüntetéshullám nyomán terjednek. A Twitteren megjelent írások többsége egy rég bevált módszert alkalmaz.
Az Egyesült Államok elnöke szívesen és intenzíven használja – időnként nem bizonyított állításokat tartalmazó – véleményének világgá kürtölésére a Twittert. A mikroblog-szolgáltatás üzemeltetői pedig régóta küzdenek a rendszerben keringő álhírek ellen. Elkerülhetetlen volt, hogy ez a két dolog egyszer összeérjen. A Twitter lépett, Trump a szólásszabadság elfojtásáról beszél. Az elnök ellenlépést helyezett kilátásba.
A kamuhírek szerzői az év minden percét arra áldozzák fel, hogy valótlanságokat terjesszenek, és ez alól az ünnepi időszak sem kivétel. Két most terjedő átveréssel újra az időseket próbálják becsapni.
Van némi valóságalapja, az időzítést és a tálalást figyelembe véve mégis erősen megtévesztőnek tekinthető a népszerű álhíroldalak közül többre is kikerült nyugdíjprémiumot anyag.
Algoritmussal nyomozzák ki az álhírek eredetét Litvániában, ahol igen erős az orosz zavarkeltés.
“Óriási a felelősségünk, és a közelgő amerikai elnökválasztás miatt sem lankadhat a figyelmünk” – így fogalmazott Mark Zuckerberg, amikor újságírók kereszttüzében számolt be, milyen változtatásokkal készül jövőre a közösségi oldal. A cél, hogy ne ismétlődjön meg 2016.
Egy perc alatt kitölthető az Urbanlegends.hu hoaxkvízét, melyben a Facebookon sokak által megosztott, hihető álhírek keverednek hihetetlen, de igaz hírekkel.
Sorra dőltek be a magyar internetezők annak a régi/új álhírnek, ami néhány papír kitöltése után minden magyarnak lényegében alanyi jogon járó, lakásra költhető állami támogatást ígér. A bejegyzés valótlan, aki megosztja, hazugságot terjeszt.
A Google új fejlesztése ezúttal a kisebbeket veszi célba: arra igyekszik megtanítani őket egy jópofa játékkal, hogyan ismerjék fel az interneten terjedő valótlanságokat.
A tudatos médiahasználat iskolai keretek közötti fejlesztésére hozott létre közös képzési csomagot a Televele Médiapedagógiai Egyesület és az álhírek, átverések terjedésével több mint 15 éve foglalkozó Urbanlegends.hu. Az érdeklődő tanárok tréninget kapnak, pénzt és lehetőséget a hallottak iskolai megvalósítására.
Íme a hoaxkvíz, melyből megtudhatja, mivel vezették meg az elmúlt hetekben.
Porig rombolták, rejtélyes csomagokra bukkantak a környékén, terrortámadásra utaló bizonyítékok kerültek elő – ilyen szalagcímekkel futnak a közösségi médiában azok az (ál)hírek, amelyek a Notre-Dame-ban keletkezett tűz kapcsán kezdtek terjedni. És sajnos nagyon sokan meg is osztják őket, óriási lökést adva ezzel a hazugságoknak.
Nem lehet egyszerű dolguk a kamuhíres oldalak szerzőinek, mikor reggelente a tükörbe néznek. A látogatottság – és így a reklámbevételek – növelése érdekében még a Notre-Dame katedrális katasztrófáját is meglovagolják. Főszerepben: Orbán Viktor.
Az álhíreket leleplező oldalról, a legendás Snopes-ról kiderítették, hogy annak tulajdonosa és egyik szerkesztője álnéven írogatott cikkeket és plagizált is.
