A kormány 2010-től rálépett az „identitásgázpedálra”, a történelmi egyházak pedig ebben partnerei. Mit kezd az egyház a melegházassággal? Miért lehet Magyarországon kereszténydemokráciáról beszélni? Miért van szüksége az egyháznak „androidevangéliumra”? Máté-Tóth András teológussal, a Szegedi Tudományegyetem Vallástudományi Tanszékének alapítójával beszélgettünk.
Tanárballagás – így nevezik a szervezők a keddi tüntetést. Azt mondják, szeretnék megmutatni, hogy „az elégedetlenség és a tenni akarás nem függ világnézettől, de még pártszimpátiától se”.
A pártok nevét nem mondják ki, de a Fidesz kampányának vezérfonalait lehetett visszahallani a parlamenti választásokat megelőző utolsó vasárnap a papoktól, lelkészektől. A nyílt kiállást a legtöbben kerülik, azonban nem felejtik emlékeztetni híveiket, hogy mekkora segítség volt például a csok, vagy hogy mennyire fontos, hogy milyen körülmények között élnek a gyerekek.
A magyar katolicizmus nagy eseménye lett az 1938-as budapesti eucharisztikus világkongresszus, amely miatt Hitlerrel is összevesztek, aki az Anschluss közben nem akart nagy dzsemborit a szomszédban, másrészt haragra gerjedt az őt ért kemény vatikáni bírálatok miatt is.
A rendezvény szervezői a hvg.hu-nak megerősítették, hogy meghívójuk a résztvevők családtagjainak is szólt, költségeiket viszont nem állták.
A Vatikán legmagasabb köreire jellemző homoszexualitásról, az azt leplező homofóbiáról, a szexuális visszaélések eltussolásáról számol be könyvében a francia szerző.
Fábry Kornél főtitkár egy lapinterjúban arról is beszélt, hogy „a járvány nem Isten akarata, de ő, aki a történelem ura, tud róla.”
A recept a régi: játszd el az üldözöttet, az mindig nyerő, önigazoló pozíció lesz ahhoz, hogy üldözhess másokat. Vélemény.
Egy még nem publikált kutatás arra az eredményre jutott, hogy a hívek 14 százaléka szerint a fenti kérdésre a válasz: igen.
Mihez kezd egy egyházi vezető a kormányfő szavaival, ha az általa vázolt keresztény szabadság fogalmát kell értelmeznie? Mereven hátat fordít a politikának és a teológia területén marad? Kész a dolgot közéleti szempontból is elemezni? Nem válaszol, mert nincs véleménye vagy nem szeretné közzétenni azt? Próbára tettük őket.
Az ICLN működését a Vatikán sem nézi jó szemmel.
Nem épp NER-kompatibilis megállapításokat tett a pápa a kereszténységgel kapcsolatban, és megbélyegezte a vallások és kultúrák közti párbeszéd ellenségeit alkotó fanatikus csoportokat.
Harminc évig küzdöttek, mától rendszeresen misézhetnek a katolikus csángók Bákón.
Karácsonyi üzeneteket fogalmaztak meg a magyarországi egyházi vezetők. Erdő Péter bíboros szerint “Istennek terve van az emberiséggel”, míg Bogárdi Szabó István, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke arra hívta fel a figyelmet: “Az ünnep lehetőség, hogy megtaláljuk a csendet, amikor végre nem mi kiabálunk, hanem az angyalok beszélnek hozzánk.”
A vasárnap.hu egyházi oldal benyomását kelti, de nem az. Publikál ott államtitkár és kormánymegbízott is és kormányzati propagandával találkozik az, aki odatéved.
A váci megyéspüspök szerint érthető a kormány szándéka, hogy legyenek tiszták a közterek, ne legyenek ott a hajléktalanok, de ez nem oldja meg a problémát, ahogy a kriminalizálás, elzárás sem.
A Met-gálán találkozott a szexi és a katolikus.
Az ír igazságügyi államtitkár úgy érvelt, hogy nagyon más társadalomban élünk most, mint amikor az alkoholtilalomról szóló jogszabályt elfogadták.
Megtörtént, amit Németh László plébános már beharangozott: elmondta, kire kell és nem szabad szavazni Hódmezővásárhelyen. Sokan megdöbbentek a szentmise végén lezajlott tízperces politikai kinyilatkoztatás hatására. Márky-Zay Péter ellenzéki jelöltet is elkeserítette az ügy, szerinte az egyház tekintélyén óriási csorba esett.
