Orbán Viktor keresztény szabadsága alaposan feladta a leckét az egyházaknak
Mihez kezd egy egyházi vezető a kormányfő szavaival, ha az általa vázolt keresztény szabadság fogalmát kell értelmeznie? Mereven hátat fordít a politikának és a teológia területén marad? Kész a dolgot közéleti szempontból is elemezni? Nem válaszol, mert nincs véleménye vagy nem szeretné közzétenni azt? Próbára tettük őket.
„És akárhogy is forgatom és gondolkodom, nem tudok jobb definíciót adni, minthogy az illiberális politikának az értelme, az nem más, mint a keresztény szabadság, Christian liberty. A keresztény szabadság és a keresztény szabadság megvédése. Az illiberális, keresztény szabadságért dolgozó politika arra törekszik, hogy megőrizzen mindent, amit a liberálisok elhanyagolnak, elfelejtenek és megvetnek.”
(Orbán Viktor beszéde a XXX. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban. 2019. július 27.)
„A magyarok küldetése, hogy megmutassák a világnak, milyen a keresztény szabadság eszményére épített élet.”
(Orbán Viktor miniszterelnök szombaton az Országházban, a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének XII. kongresszusán. 2019. szeptember 14.)
A magyar miniszterelnök újracsomagolta rendszerét, ami korábban volt már NER, illiberális demokrácia és kereszténydemokrácia is, az most keresztény szabadság lett. Az új külsőről egy olyan szovjet vicc juthat az eszünkbe, amit Orbán maga is többször is elmondott már (2018-ban Tusványoson, 2019-ben pedig az EP-programbemutatón), miszerint bárhogy is rakjuk össze a bicikligyár termékét, gépfegyver lesz belőle.
Hogy a keresztény szabadság állameszményként micsoda, a kormányfői gondolatfoszlányokból nehezen hámozható ki, ezért az egyházakhoz és a vallás szereplőihez fordultunk segítségért. Főleg, miután a III. Budapesti Demográfiai Csúcs azzal indult, hogy Orbán Viktor beszéde előtt megáldotta az eseményt Erdő Péter bíboros, Steinbach József püspök, Fabinyi Tamás püspök és Köves Slomó vezető rabbi.