Máté-Tóth András teológus, valláskutató a Népszavának adott interjúban elemezte annak a még nem publikált kutatásnak az eredményeit, amely azt viszgálta, hogyan viszonyulnak a katolikus és protestáns hívek a politikához, és mit várnak el saját egyházuktól.

Az eredmény a kutatót is meglepte.

A felmérés során 407 olyan keresztény egyháztagot kérdeztek, akik havonta többször mennek templomba, illetve az egyházukhoz szorosan kötődő értelmiségiek. A kutatás egyik eredménye az lett, hogy míg az elkötelezett hívek zöme országos szinten erős közéleti aktivitást vár el, helyi szinten viszont azt akarják, hogy az egyházak tartsa távol magukat a közügyektől.

Máté-Tóth András szerint “jellemzően a hívek is azt szeretnék: az egyház központilag ne politizáljon, amennyiben kormány- és pártpolitikáról van szó, de igenis politizáljon, ha ki kell állni a szegényekért. A válaszolók 84 százaléka elvárja, hogy az egyházak nyilatkozzanak a "növekvő társadalmi különbségekről”. A kormány politikáját csak 39 százalékuk tekinti olyan területnek, ahol az egyházaknak illetékességük lehet. Érdekes módon az már nem elvárás a hívek részéről, hogy a helyi pap vagy lelkész cselekedjen a szegények érdekében, fellépjen az önkormányzat rossz döntéseivel, hiányos szociális intézkedéseivel szemben.”

Ez a kutatók szerint is “egymásnak ellentmondó, hasított egyházképet” jelent Magyarországon.

A hívek 70 százalékát határozottan érdekli a politika, viszont csak 16 százalékuk beszél erről vallási vezetőkkel. A túlnyomó többség pedig “kizárólag lelki harmóniára, egyfajta spirituális wellness szolgáltatásra vágyik”.

Magyarországon körülbelül félmillióan járnak rendszeresen templomba, és az össznépesség kisebbsége vallásos az egyházi tanítások szerinti értelemben. A kutató szerint a hit és vallás viszont nálunk is a társadalmi kohézió egyik forrása, így társadalmi feszültségeket is okozhat. "A probléma leginkább akkor jelentkezik, amikor az egyházak összefonódnak a nagypolitikával. Ilyenkor tulajdonképpen a politikai feszültségek csorognak át az egyházakba.”

A kutatás viszont meglepő ellentmondásokat is feltárt: a válaszolók 41 százaléka szerint a „migránsoktól” kell megvédeni az országot, viszont 41 százalék szerint a kormánytól.

Máté-Tóth András  szerint “érdemes körbejárni azt is, hogy miért hatott ennyire az ország védelmének fontosságára épülő politikai kampány. Az a katolikus hívő például, aki elutasítja a migránsokat, mit gondol vajon Ferenc pápa megszólalásairól?

Egyáltalán eljutnak-e hozzá a pápa szavai, vagy mindent elhomályosít a propaganda?

A kutatás azt is vizsgálta, hogy a hívek szerint ki vagy mi jelent veszélyt az országra. Az eredmények szerint Brüsszel 31 százalékban, Soros György 28 százalékban, az ellenzék 24 százalékban jelent fenyegetést.

A válaszadók 14 százaléka azonban úgy találta, hogy maguk az egyházak jelentenek veszélyforrást.

Ennek magyarázataként a kutató kiemelte, hogy “gondolhatja azt valaki, hogy az országra vagy a kereszténységre veszélyt jelentenek bizonyos egyházi megnyilvánulások. Gondolhatja azt is egy elkötelezett hívő, hogy az egyházaknak nem szabad benne lenniük a kormánypolitikában. Ha mégis belekeverednek, akkor kirekesztik azokat, akiknek más a politikai meggyőződésük, és ezzel ártanak az evangélium hirdetésének.”

A mostani, meglepő eredmények átfogó megértéséhez egy alaposabb felmérést terveznek végezni. A kutatás ugyanis még az 2018-as parlamenti választás előtt történt. Az új vizsgálat kérdőívén még dolgoznak.