A magyar olimpiai és világbajnok úszó ügye korántsem elszigetelt eset a sztárúszók körében: ebben a sportban a kiégés és a mentális problémák még jobban fenyegetnek. A példák viszont azt is mutatják, hogy van visszaút a gödörből.
A kiégés, elfásulás minden szakmában kellemetlenségeket okozhat, az orvosok esetében viszont emberéletek múlhatnak rajta. Ezért van igen nagy jelentősége egy bostoni cég befektetésgyűjtésének, amelynek a célja az orvosi kiégés előrejelzése, megakadályozása, kezelése a mesterséges intelligencia segítségével.
Ezek a fiatalok a karrierjüket is úgy kezdik meg, hogy már komoly mentális problémákkal küzdenek.
A kísérleti alanyoknak egy éven át, éjjel-nappal biometrikus szenzorokat kellett viselniük, hogy rögzítsék olyan adataikat, mint a fizikai aktivitás, az alvásminőség, a stressz-szint.
Dolgozók tömegei érzik azt nagyon gyakran, hogy kiégtek, ezen pedig súlyos pénzt buknak a munkahelyek és az állam is. Azt hihetnénk, hogy a legnagyobb baj a sok túlóra, de valójában egy rossz főnök vagy gyenge munkaszervezés sokkal nagyobb károkat tud okozni.
Azok a keretek, amelyek között a nők ma boldogulni próbálnak, sok szempontból kitermelik az érzelmi kiégéshez vezető csapdahelyzeteket. Legyinteni nem lehet rá, mert a tartós stressz, a túlterheltség és a felfokozott, le nem zárt érzelmek súlyosan károsíthatják a testi és a lelki egészséget is. A külvilágból érkező káros hatásokat kizárni nem tudjuk, így jobb, ha megtanulunk harcolni ellenük.
A kiégés a stresszt követően – mi több, annak sokszor egyenes következményeként – a modern ember egyik leggyakoribb fizikai-lelki betegsége. A fokozott terhelés, annak vágya, hogy életünk minden területén maximálisan teljesítsünk, kiváló munkaerők, szülők, barátok legyünk, sajnos sok esetben oda vezet, hogy elveszítjük önmagunk és az életünk felett a kontrollt. De mi is az a burnout, melyek az árulkodó tünetei, és mit tehetünk annak érdekében, hogy megelőzzük?
Miért tűnik el a világból a vágy, a sóvárgás? Ugyanazért, amiért a versek is. A teljesítményalapú, digitalizált fogyasztói társadalom kiirtja az erotika írmagját is, száműzi a képletből a Másikat, csak a nárcisztikus Én marad a gödör alján. A sztárfilozófus Byung-Chul Han először tartott előadást Budapesten.
Kiégéssel és depressziós tünetekkel küzd a magyarországi egészségügyi szakdolgozók közel fele – derül ki egy friss kutatásból. Ennek fő oka, hogy minden szempontból kizsigerelik őket.
Bár törvény írja elő a munkáltatók számára a pszichoszociális kockázatok felmérését, alig van olyan hely, ahol foglalkoznak ezzel. A kiskunhalasi kórházban viszont már szűrik a stresszelőket.
A pandémia második telére az Európai Unió tagállamai sokkal több pénzt mozgattak meg, a kórházak jobban felszereltek, de egy dolgon nem tudtak változtatni: kevés az orvos és az ápoló – különösen az intenzív osztályokon nagy a hiány.
Az érzelmeket vizsgálja a test jelzésein keresztül egy kütyü, amit terápia kialakításához is lehet használni.
Egy belső felmérésben volt, aki embertelennek nevezte, ahogyan a banknál a kezdőkkel bánnak.
Egyre többen panaszkodnak az ingerszegény környezetre, miközben az iskolák sem tesznek meg mindent azért, hogy javítsanak a helyzeten.
A fizetés és szakmai elismerés nem tudja ellensúlyozni a negatív hatásokat egy kutatás szerint.
Hogyan kerüljük el a kiégést, és érjük el teljesítményünk maximumát a felgyorsult és állandóan változó világban?
Ha szülőként minél inkább jól akarjuk csinálni, paradox módon annál inkább fognak rossz irányba menni a dolgok.
Amikor a fásult, frusztrált társkereső inkább már nem próbálkozik tovább, amikor a lelkesedés helyébe közöny lép, reményvesztettség, bizalmatlanság üti fel a fejét, és az embert rettegés fogja el újabb randi gondolatára.
Negyvenöt évvel az után, hogy először körülírták a tüneteket, betegségnek minősítették a kiégést. Csak a munkahelyi kiégés számít annak, az élet többi területéhez kapcsolódva nem lehet így diagnosztizálni.
