Washington és Moszkva mára szétszedte a leszerelési megállapodások rendszerét

7 perc

2023.03.05. 11:30

Az utolsó érvényben lévő leszerelési megállapodás felfüggesztésével Moszkva oda akar csapni Washingtonnak, ám a két atomnagyhatalom a hidegháború vége óta megőrizte a józanságát a nukleáris fegyverkezésben. Reagálniuk kell viszont arra, hogy Kína szeretne hozzájuk felzárkózni.

Amikor Vlagyimir Putyin orosz elnök a százpercesre nyúlt évértékelő – és háborúmentegető – beszédének a vége felé közölte, hogy Moszkva felfüggeszti részvételét az Új START-szerződésben, a borúlátók máris új fegyverkezési versenyt vizionálnak, mert ez az utolsó, még érvényes leszerelési megállapodás a két atomnagyhatalom között. Az már kisebb visszhangot kapott, hogy a harcias beszéd után a moszkvai külügyminisztérium tisztázta, nem az Új START felmondásáról van szó, és Oroszország tartja magát az abban rögzített korlátozáshoz. Vagyis, hogy 700 hordozóeszközön legfeljebb 1550 nukleáris robbanófejet tart hadrendben (mindkét atomhatalomnál további ezrek vannak tartalékban). Emellett Oroszország továbbra is előre értesíti az Egyesült Államokat, ha ballisztikus rakétával hajt végre kísérletet.

 

Putyin aláírta a törvényt, innentől ő dönt, hogy kilépteti-e Oroszországot az Új START-szerződésből

Az orosz elnök múlt kedden megígérte, hogy Oroszország felfüggeszti szerepvállalását abban a szerződésben, amely a világ atomhatalmai között él. „Különleges katonai műveletnek" nevezett nyílt háborút indított Vlagyimir Putyin Ukrajna ellen. A harcok 2022 február óta tartanak, a Nyugat fegyverszállításokkal és gazdasági szankciókkal nehezíti az oroszok előrenyomulását. Cikksorozatunkban minden fejleményről beszámolunk.

Amióta Putyin vezeti Oroszországot, már nem először merül fel a fegyverkezési verseny kiújulása, különös tekintettel a nukleáris eszközökre, de korántsem mindig azért, amit a Kreml ura tett vagy mondott.

A leszerelési egyezmények rendszerét először George W. Bush amerikai elnök bontotta meg,

amikor 2002-ben felmondta az egész építmény sarokkövének tekintett 1972-es ABM-megállapodást. A Richard Nixon és Leonyid Brezsnyev által Moszkvában aláírt szerződés egy-egy helyszínre korlátozta a rakétavédelmi rendszerek telepítését, s ezzel segítette a kölcsönös elrettentést, mert egyik atomhatalom sem lehetett biztos abban, hogy a másik rakétái nem érik el.