Szabadság, külföldi egyetem, messze az otthontól - erről álmodoznak a fiatalok világszerte. Sokak számára azonban mindez csak állami ösztöndíjjal lehetséges. De mi van akkor, ha épp az ösztöndíj korlátozza a szabadságot?

A DW és a német oknyomozó portál, a CORRECTIV közös kutatása szerint a kínai állam a Németországban tanuló kínai diákokat napi szinten ellenőrzi. Ez különösen azokra a fiatal akadémikusokra igaz, akik a Kínai Ösztöndíj Tanács (CSC) ösztöndíjával érkeznek a szövetségi köztársaságba.

A CSC-ösztöndíjasoknak előre alá kell írniuk egy dokumentumot, amely szerint nem vesznek részt Kína biztonságát veszélyeztető tevékenységekben. Ezen kívül kötelezettséget vállalnak arra, hogy

rendszeresen jelentkeznek a kínai nagykövetségen, ahol jelentést kell tenniük németországi hétköznapjaikról.

Aki ezt a követelményt megszegi, büntetésre számíthat.

A kínai CSC-ösztöndíjasokat jelenleg legalább 30 német egyetem várja tárt karokkal. Néhány intézmény még hivatalos partnerséget is fenntart a Kínai Ösztöndíj Tanáccsal, amely az ottani oktatási minisztérium alá tartozik, és a népköztársaság egyik legfontosabb ösztöndíjprogramját működteti.

Megfélemlítési kísérletek

A müncheni Ludwig Maximilian Egyetem (LMU) például 2005-ben írt alá megállapodást a CSC-vel bajorországi doktori képzésről. 2022 végéig 492 CSC-ösztöndíjas vett részt ebben a programban – évente körülbelül 40 diák.

„Egyetemünk számára a CSC az egyik legfontosabb akadémiai partner Kínában” – válaszolt az írásos megkeresésre a müncheni LMU. Hasonlóan nyilatkozott a berlini Freie Universität (FU) is, amely a kínai CSC-ösztöndíjasok „kiemelt fogadó intézményének” számít, és 2009 óta összesen 487 CSC-doktorandusz hallgatót vett fel.

Ezen a két példán is jól látszik, hogy a Kínai Ösztöndíj Tanácsot, mint tudományos partnerintézményt eddig senki nem kérdőjelezte meg Németországban.

Se a müncheni, se a berlini egyetem nem tudott a diákok és a Kínai Ösztöndíj Tanács közötti szerződések tartalmáról,

vagy arról, hogy a kínai ösztöndíjasokat megfélemlítenék.

„Azzal mi is tisztában vagyunk, hogy a CSC támogatottjainak a németországi tanulmányok befejezését követően vissza kell térniük Kínába – különben tudomásunk szerint a hallgatóknak vissza kell fizetniük az ösztöndíjat” – válaszolta a berlini FU képviselője az oknyomozó újságírók megkeresésére.

De az ösztöndíjszerződésnek nem ez az egyetlen pontja, amely további kérdéseket vet fel.

Állam iránti hűség

Több – különböző években kötött és különböző országokba szóló – CSC-ösztöndíj-szerződés került a CORRECTIV és a DW birtokába. A legfrissebb megállapodás 2021-ből való, és egy kínai doktorandusznak biztosít hallgatói státuszt egy német egyetemen. A kínai nyelven íródott, kilencoldalas dokumentum tartalmában megegyezik a többi, rendelkezésre álló szerződéssel. A különbségek elhanyagolhatók.

A Kínai Ösztöndíj Tanács 2018-as szerződési nyomtatványának két ki nem töltött oldala

DW

A szerződés központi eleme az állam iránti abszolút lojalitás: eszerint a CSC ösztöndíjasa vállalja, hogy „kialakít magában egyfajta felelősségérzetet azzal kapcsolatban, hogy tanulmányai végeztével, Kínába visszatérve hazája szolgálatába álljon”. Aláírja továbbá, hogy „nem vesz részt anyaországa érdekeit és biztonságát sértő tevékenységekben”. Az ösztöndíjasnak – folytatódik a nyilatkozat – „következetesen védenie kell hazája becsületét, továbbá követnie a külföldi kínai nagykövetségek (konzulátusok) utasításait”.

Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a doktorjelöltnek

legkésőbb tíz nappal Németországba érkezését követően jelentkeznie kell a kínai nagykövetségen

vagy a legközelebbi kínai konzulátuson, amellyel a későbbiekben „intenzív kapcsolatot” kénytelen fenntartani. Vagyis köteles rendszeresen dokumentálni tanulmányi előmenetelét a kínai külképviselet felé. Ez a jelentéstételi kötelezettség pedig magában foglalja az információszerzést is bizonyos személyekről. Így többek között az ösztöndíjasoknak „haladéktalanul frissíteniük” kell az egyetemi mentoraikra vonatkozó információkat. Az a kitétel is szerepel a megállapodásban, hogy a diákoknak hazatérésük után legalább két évig Kínában kell élniük, hogy az országot „szolgálják”. Csak ezután jár le a szerződés, amely addig az ösztöndíjas rokonaira és barátaira is kiterjed.

Kína két-két kezest követel meg minden CSC-ösztöndíjas mellé, mielőtt a diákok megkezdenék külföldi tanulmányaikat. A kezeseknek az ösztöndíj ideje alatt tilos három hónapnál hosszabb időre elhagyniuk Kínát. A szerződési feltételek megszegése esetén a kezesek – mind személyükkel, mind vagyonukkal – egyetemlegesen felelnek.

Liu Jandong miniszterelnök-helyettes 2016-ban érkezett Berlinbe, hogy a Freie Universität-en ösztöndíjukat megkezdő kínai diákokat fogadja.

Rainer Jensen/dpa/picture alliance

A kezesek már akkor is képbe kerülhetnek, ha az ösztöndíjbizottság értékelése szerint a külföldön tanuló doktorandusz egyetemi előmenetele nem megfelelő, vagy ha az ösztöndíjat alapos ok nélkül idő előtt megszakítja. Ezekben az esetekben a visszafizetendő ösztöndíj összegén felül még büntetést is fizetni kell. A családra rótt terheket érzékeltetendő: egy négyévesre tervezett ösztöndíj megszakítása esetén mintegy 75 ezer eurónak (közel 29 millió forintnak) megfelelő összeget kell visszafizetniük a hozzátartozóknak.

A kínai „ellenőrzési mánia”

Mareike Ohlberg Kína-szakértő az Egyesült Államok Német Marshall Alapja ázsiai programjának munkatársa. Megítélése szerint a CSC ösztöndíjszerződései mindenekelőtt a Kínai Kommunista Párt „ellenőrzési mániájáról” tanúskodnak. A legfontosabb feladat Kína érdekeinek a megvédése: „Kína az állampolgárait arra ösztönzi, hogy avatkozzanak be, ha olyasmi történik, ami esetleg árthat a nemzeti érdekeknek” – magyarázta a szakértő. Azt a kérdést azonban, hogy mi minden tartozik a kínai érdekeket sértő tevékenységek közé, a szerződés szándékosan nyitva hagyja.

Egy kínai fiatalember, aki maga is aláírt ösztöndíjszerződést a CSC-vel, a félelmeiről mesélt a CORRECTIV-nek. Például arról, soha nem jutna eszébe, hogy tüntessen Németországban, mert arra a kínai nagykövetség „nagyon szigorúan” reagálna. Elmesélte egyik rémálmát is, amelyben hazatérése után kihallgatják őt a repülőtéren. „Álmomban megkérdezték tőlem, hogy ismerem-e ezt vagy azt a személyt. Azt mondtam, hogy igen, de hogy mit tettek velük, azt nem tudom.” Érdekes módon öt másik, Németországban tanuló kínai diák – akik nem CSC-ösztöndíjasok – ugyanerről a szorongásról számolt be: a kínai állam megfigyelő-apparátusától való rettegésről.

Egy kínai diák „Szeretjük Hongkongot, szeretjük Kínát” feliratú plakátot tart a magasba egy 2019-es kölni demonstráción

Jens Krick/Flashpic/picture alliance

Hogyan reagálnak a németek?

A CSC az elmúlt öt évben 124 ezer kínai diákot küldött ösztöndíjjal külföldre. A szervezet főtitkára, Szeng Csian-Hszue a munkájukkal kapcsolatban tavaly decemberben hangsúlyozta: „Mindenekelőtt ahhoz kell ragaszkodnunk, hogy az előttünk álló időszakban az állam- és pártvezető Hszi Csin-ping kínai típusú szocialista ideológiájával vértezzük fel magunkat”. És hogy legfontosabb feladatuk a párt uralmának megerősítése. A DW és a CORRECTIV többször is megpróbálta felvenni a kapcsolatot a pekingi Kínai Tudományos Tanáccsal és a berlini kínai nagykövetséggel. De minden megkeresés megválaszolatlan maradt.

A német parlament oktatási és kutatási bizottságának elnöke, Kai Gehring (Zöldek) szerint a CSC-szerződések „nem egyeztethetők össze az alaptörvénnyel”, amely garantálja Németországban a tudomány szabadságát. „Az egypártrendszerhez, valamint a központilag oktrojált hazafias érzülethez és lojalitáshoz való ragaszkodás, továbbá a családok kollektív felelőssége állítólagos szerződésszegés esetén csupa olyan kitétel, amely ellehetetleníti a közös, független kutatómunkát. Ezek kizárják a kíváncsiság, a szabad szellem és a kreativitás ösztönözte tudományos tevékenységet” – magyarázta a német politikus.

A berlini kínai nagykövetség nem nyilatkozott – a DW és a CORRECTIV többszöri megkeresése ellenére sem.

AFP / XINHUA / Ren Pengfei

A DAAD (Német Akadémiai Csereszolgálat) nem ismerte a szerződések konkrét tartalmát, de az oknyomozó újságírók megkeresésére közölte, hogy a CSC szerződései a kínai valóságot tükrözik, „ahol az egyetemeknek évek óta egyre inkább meg kell felelniük az ideológiai követelményeknek”. A DAAD maga is ad ki ösztöndíjakat és évek óta együttműködik a CSC-vel.

A Német Szövetségi Oktatási és Kutatási Minisztérium (BMBF) a DW és a CORRECTIV megkeresésére azt állította, hogy tudomása van a tényről, amely szerint „a Kínai Ösztöndíj Tanács ideológiai konformitást követel az ösztöndíjasaitól”. De a minisztérium szerint erre a német egyetemeknek kell reagálniuk: „Minisztériumunk szempontjából lényeges, hogy a németországi fogadó intézmények tisztában legyenek a CSC-ösztöndíjasokat sújtó esetleges korlátozásokkal, és biztosítsák, hogy a német alaptörvényben foglalt véleményszabadság és tudományos szabadság e csoport számára is adott legyen”

Jens Krick/Flashpic/picture alliance

A müncheni LMU és a berlini FU képviselői kijelentették, hogy pontosan ezt teszik. A DW információi szerint állambiztonsági körökben is tudnak a kínai diákok, különösen a CSC-ösztöndíjasok „kényszerkapcsolatáról” az anyaországukkal.

Svédországban, Dániában és Norvégiában, ahol szintén ez év elején kerültek nyilvánosságra a problémás CSC-szerződésekről szóló jelentések, az első egyetemek már reagáltak az alkotmányellenes állapotokra, és felfüggesztették együttműködésüket a CSC-vel.

Szerző: Esther Felden. A fordítást Valaczkay Gabriella készítette. A magyar nyelvű cikket Bogár Zsolt szerkesztette. Címlapkép: Ute Grabowsky/photothek/picture alliance

További Deutsche Welle-tartalmak a DW magyar nyelvű Facebook-oldalán találhatóak.