Egy lakóház megsérült, a környéken pedig biztonsági okokból szünetel a földgázszolgáltatás is. Az eset miatt bekérették a külügyminisztériumba a bukaresti orosz nagykövetet.
Kollektív bűnösnek kiáltották ki, kitelepítették és a tulajdonuktól is megfosztották Csehszlovákiában a német és a magyar lakosokat a második világháborúban a megszállók által elkövetett pusztításért. A megtorlást szolgáló, máig érvényben lévő Benes-dekrétumokat a Fico-kormány újból élesítette.
Sokkolta a világot Donald Trump legutóbbi hajmeresztő javaslata: az USA vegye át a Gázai övezetet, telepítsék ki az ott élő több mint 2 millió palesztint, és varázsolják a tengerparti sávot a Közel-Kelet Riviérájává. Szaúd-Arábia nyomban elítélte az elképzelést, és közölte, palesztin állam nélkül nincs kiegyezés Izraellel. Trump nemcsak az USA eddigi közel-keleti politikájával megy szembe, de a nemzetközi jog védelmezése helyett a hódító zsarnokoknak kedvez.
Miután Izraelben kormányzati szinten felmerült a palesztinok erőszakmentes kitelepítésének ötlete, megnéztük, mit tanít a történelem a kitelepítésekről, lakosságcserékről, megoldást biztosítanak-e ezek a kiváltó problémára és ha igen, akkor milyen áron.
„Az emberek nagy többsége nem kíváncsi a valós történelemre, sokkal vonzóbb a mesékben, mítoszokban, különböző hibáztatásokban élni. Ez utóbbinak ráadásul erős hagyománya van a történelmünkben” – vallja Ritter György történész, a Magyar Nemzeti Levéltár főlevéltárosa, aki az év elején védte meg a magyarországi németekről szóló doktori disszertációját. Szülőfalujában, Solymáron beszélgettünk.
Kétéves volt, amikor apját elvitték, őt pedig anyjával és testvéreivel a román Gulagra száműzték az 50-es években. Visky András 17 évig írta a családjának történetén alapuló Kitelepítés című regényt. Lehet-e Istennel viccelni? Hogy erősíti fel a fogság az emberek szabadságélményét? Miért békétlenebb ország Magyarország, mint Románia? Interjú.
A szabadság korszakai azért rövidek, mert akkor félünk és szorongunk, mivel senkit sem hibáztathatunk a saját sorsunkért – állítja a nemrég megjelent Kitelepítés című regény Erdélyben élő szerzője, Visky András.
Mariupol kikötővárosában az embereket arra kérték, hogy írják alá azokat a papírokat, amelyek szerint az ukrán csapatok lőtték a városukat. Az aláíróknak állítólag azt mondták, hogy nem térhetnek vissza Ukrajnába, mert „üldöztetésnek” lennének kitéve.
Fel Szlovákiába, le Magyarországra... A legkevésbé sem kölcsönös, hanem éppen ellentétes érdekű felek írták alá a csehszlovák–magyar lakosságcsere egyezményt 1946. február 27-én – éppen 75 évvel ezelőtt. Az egyik fél felszámolni, a másik megmenteni próbálta a csehszlovákiai magyar kisebbséget. Mindkettő tudott volna erre jobb lehetőséget, de a világhelyzet ezt engedte. A csehszlovákiai magyarság szörnyű megpróbáltatásokon ment keresztül a hontalanság, a kiszolgáltatottság és kilátástalanság éveiben a világháború után. De végül is sokkal nagyobb rész maradt meg belőle, mint a magyarországi szlovák kisebbségből.