Visky András: Isten nem sértődékeny és van humorérzéke

hvg360: Gyerekként, a lágerben azzal vigasztalta az édesanyját, hogy mindent megjegyez, és egyfajta bosszúként egyszer majd a világ elé tárja az összes igazságtalanságot, ami a családjukkal történt. A tavaly megjelent Kitelepítésben ez megtörtént, betartotta ígéretét. Elégedett?

Visky András: Nehezen tudnám kimondani, hogy elégedett vagyok, de számomra nagyon fontos, hogy a könyv megszületett. Hosszú évek óta a megírására készülök, mondhatni, 17 éven át írtam. Nehezen találta meg a saját formáját, de amikor megszületett, tulajdonképpen ki is szakadt belőlem a regény. És amikor végül meglett a könyv, úrrá lett rajtam a beteljesülés érzése, amiben benne volt az édesanyám, az édesapám, benne voltak és vannak a testvéreim is.

hvg360: A Kitelepítés nem lett egy bosszúszomjas könyv, legalábbis nem így szoktuk elképzelni a bosszút. A regény néhol kifejezetten derűs, humoros, tele van reménnyel.

V. A. : Az, hogy a bosszúról leginkább az erőszak jut az emberek eszébe, pontosan rámutat arra, mi is az emberi történelem: kielégíthetetlen bosszúk végtelen láncolata. De nem csak ez a formája létezik.

A szelíd jóvátétel is bosszú. Sőt ez az egyetlen megengedett formája a bosszúnak.

hvg360: Ön még kétéves sem volt, amikor az édesapját elvitték, a család többi tagját pedig lágerbe zárták. Azaz, ön ott, fogságban eszmélt. Ez volt a természetes létezése. Mikor jött rá, hogy azért ez nem természetes?

V. A. : Akkor, amikor a kitelepítés vonatán anyámat sírni láttam, és nem volt ott az apám. A szabadsághiányra akkor döbbentem rá, noha ekkorra apám már egy éve nem volt velünk. Az öntudatra ébredésem kataklizmaszerű volt, egyik pillanatról a másikra történt. Attól kezdve vannak emlékeim. És ezek az emlékek az éhséggel, szomjúsággal és az anyám tehetetlenségének képével rögzültek belém.

Karácsonyi könyvajánlónkban Visky András regénye is szerepelt:

Nézzünk pesszimistán a jövőbe! - A hvg.hu karácsonyi könyvajánlója, második rész

Megtaláltuk az év alighanem legprovokatívabb című könyvét, de persze nem állunk meg címeknél: rettegés attól, hogy elfogy a vaj, egy skandináv krimi és Garcia Marquez találkozása a pornográfiával, Obama, Trump és a Covid: ismét rengeteg jó olvasmányt ajánlunk. Benedek Ágota: Állva maszturbálok Első könyvének a borítója rózsaszín WC-papírra emlékeztetett, az Állva maszturbáloké pedig egy xanaxos dobozra.