Az elmúlt hónapokban Európa és a világ fáradságos küzdelmet vív az egészségügyi válsághelyzet és a globális járvány leküzdése érdekében. Együtt élünk meg egy globális válsághelyzetet, és látjuk, mit követel meg egy ilyen helyzet mindannyiunktól. Azonban miközben a pandémia elleni védekezés folytatódik, nem feledkezhetünk meg a másik fenyegető krízis, az éghajlati vészhelyzet problémájáról sem.

Az elmúlt öt év volt a legmelegebb öt év, mióta a méréseket nyilvántartják, és a múló évek folyamatosan új hőmérsékleti csúcsokat döntenek. 2020 nyarán Európát rekordmagas hőhullámok sújtották, miközben az év folyamán hatalmas bozóttüzek elmondhatatlan pusztítást okoztak Ausztráliától az Amazonason és az USA nyugati partvidékén át egészen a szibériai sarkvidékig. Magyarországon is villámárvizek pusztítottak, fagy és aszály tette tönkre a termést, viharok és hőhullámok nehezítették az életünket. Ha nem cselekszünk, fel kell készülnünk arra, hogy egyre súlyosabban fogják befolyásolni a mindennapjainkat az éghajlatváltozás negatív jelenségei.

Az emberek, különösképpen a legkiszolgáltatottabbak, már világszerte a bőrükön érzik a klímaváltozás hatásait.

Az éghajlatváltozás ránk rúgta az ajtót, a következményei pedig a jelenkor élményei.

Tavaly tavasszal az Európai Bizottság javaslatot tett az EU jelenlegi károsanyag-kibocsátás csökkentési célszámainak frissítésére. Ennek a javaslatnak az alap köve, hogy 2030-ig 55 százalékkal csökkentsük a károsanyag-kibocsátásunkat annak érdekében, hogy 2050-re elérjük a klímasemlegességet. Az Európai Parlament nemrégiben ennél egy még ambiciózusabb 60 százalékos csökkentési célt szavazott meg 2030-ig.

Ez a cél megalapozott: az éghajlatkutatók egyöntetű véleménye szerint is ambiciózusnak kell lennünk, ha a globális átlaghőmérséklet emelkedést 1,5 °C-re akarjuk korlátozni a párizsi éghajlatvédelmi egyezménynek megfelelően. A globális átlaghőmérséklet már így is 1,1 °C-kal emelkedett, így a következő tíz év sorsdöntő fontosságú lesz abban a futóversenyben, amely a bolygónk felmelegedésének korlátozását célozza. A siker érdekében most bátornak kell lennünk.

LMP Sajtó

Mi, Zöldek, éppen ezért szólítjuk most meg a kormányokat Európa-szerte, és kérjük őket arra, hogy támogassák az Európai Parlament álláspontját, és így biztosítsák, hogy az európai zöld megállapodás egy erős klímatörvényen alapuljon. Egészen biztos, hogy a gazdasági rendszerünk szükséges átalakítása nem lesz egyszerű. Azonban nem is lehetetlen.

Ehhez az átalakuláshoz egyértelmű kutatási eredmények mutatják számunkra az utat. Gyarapítani kell a hazai megújuló energiaforrások számát, melyhez robusztus támogatási csomagok szükségesek. Szükség lesz egy egész Európát átfogó épületkorszerűsítési programra, amely munkahelyek milliót fogja biztosítani, miközben biztonságosabbá és energiahatékonyság szempontjából gazdaságosabbá teszi otthonainkat. Befektetésekre lesz szükség a hidrogénhez hasonló új technológiákba. Az EU-nak be kell majd vezetnie egy, az importált fogyasztási cikkek karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmust (CBAM) az energiaigényes iparszektorok védelmében. Végezetül pedig elő kell majd teremteni a méltányos átállást támogató mechanizmus finanszírozását annak érdekében, hogy minden európai állampolgár a nyertese legyen a zöldebb és válságállóbb Európának. Ezeknek a befektetéseknek az összköltsége kevesebb, mint ha a tétlenségből adódó károkat kellene majd megfizetnünk.

Stiller Ákos

Az EU a bolygó egyik legnagyobb károsanyag-kibocsátója, így nagy felelősség terheli a éghajlatváltozás elleni közös, globális fellépésben. A hír, hogy Kína nemrégiben elkötelezte magát, hogy 2060-ig eléri a szén-dioxid-semlegességet, annak a bizonyítéka, hogy az éghajlatváltozás mérséklésére irányuló szándék világszerte növekszik, és Európának ebben a közös erőfeszítésben jó esélye van betölteni a vezető szerepet. Az éghajlatváltozás nem fog várni, így mi sem késlekedhetünk. Európa kormányainak most kell történelmi döntést hozniuk ennek a vészhelyzetnek a kezeléséről, mindannyiuk jövője érdekében. Tartozunk ezzel a jövő generációinak, és tartozunk ezzel a Föld legkiszolgáltatottabb embereinek, akik már most is a bőrükön tapasztalják az éghajlatváltozás hatásait szerte a világon.

Az európai kormány- és államfők decemberben döntenek az európai klímatörvény károsanyagkibocsátás-csökkentési célkitűzéseiről. Ez az a pillanat, amikor a jövőbe vezető utat választhatják. Ez az a pillanat, amikor előrelátást és bátorságot mutathatnak és cselekedhetnek egy fenntarthatóbb jövő érdekében.