szerző:
Dobos Emese
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Elégtelennek tartják és jelentősen változtatnának a hazai klímatörvényen a szakmai szervezetek, amelyek szerint nagyon úgy tűnik, hogy Magyarországon nem lesz zöld helyreállás a koronavírus-válság után.

Zhvg
A világ egyik legsürgetőbb problémája a környezet védelme, a klímaválság, a fenntarthatóság. Ezekre nekünk különös figyelmet kell fordítanunk, ezért kiemelt helyen is kell kezelnünk. Innen új alrovatunk címe is: Zhvg.
Friss cikkek a témában

Az Energiaklub, a Greenpeace Magyarország, a Habitat for Humanity Magyarország, a Levegő Munkacsoport, a Magyarországi Éghajlatvédelmi Szövetség és a Magyar Természetvédők Szövetsége elégtelennek tartja a kormányzat klímavédelmi céljait, és szerintük jelentős változtatásra szorul a klímatörvény tervezete – közölték a legfontosabb hazai szakmai szervezetek. A klímatörvényt egyébként már jóváhagyta az Országgyűlés Törvényalkotási Bizottsága, és június 3-án, szerdán szavaznak róla a parlamentben.

A zöld szervezetek szerint a tervezet gyakorlatilag az év elején elfogadott kormányzati éghajlat- és energiapolitikai tervek alapelveit és gyenge célszámait rögzíti. Mint közleményükben fogalmaznak, bár tartalmaz előremutató elemeket is, a célkitűzések nem elég ambiciózusok ahhoz, hogy érdemi választ adjanak és hogy megfelelő ütemben csökkenjen a fosszilis energia felhasználása. A tervezet így a vírusválság után szükséges zöld helyreállításra sem ad kellő választ.

„A legnagyobb gond az energiahatékonysággal van és azzal, hogy a klímatörvény megengedné, hogy nőjön a bruttó végső energiafelhasználás” – mondta a hvg.hu-nak Botár Alexa, a Magyar Természetvédők Szövetségének (MTVSZ) éghajlat és energia programvezetője (egyúttal az MTVSZ korábbi klímatörvény kampányának felelőse). A szakértő szerint minél nagyobb az energiafogyasztási torta, annál nehezebb lesz kibocsátáscsökkentés és a megújulók részarányának elérése. "Már most is nehézkesen érjük el a 2020-as megújulós célt, azt is főleg biomasszával, aminek fenntarthatatlanul nagy volt a túlsúlya. A vírusválság pedig csak átmenetileg enyhít a hazai energiafogyasztás éghajlatromboló növekedésén” – mutat rá Botár Alexa.

A szakmai szervezetek arra is figyelmeztetnek, hogy a tervezett klímatörvény egyáltalán nem támogatja a fosszilis támogatások kivezetését. „Az egész nem ad érdemi választ a problémákra, az éghajlati és ökológiai válságra. A gazdaságunk és társadalmunk így nem lesz válságálló és klímabarát, pláne, hogy a gyenge célszámok törvénybe lesznek rögzítve” – összegzi a szakértő.

„Az elégtelen cselekvés így akár rosszabb lehet, mint a nem cselekvés”

– teszi hozzá.

„Előremutató elem viszont a közösségi energia megjelenése, hogy a lakossági és közösségi fogyasztók is lehessenek aktív energiatermelők. Nyugat-Európában már elterjedt, keletebbre most terjedne, hogy közösségek nap- és szélerőművekkel saját maguknak állítják elő az energiát” – fűzi hozzá Botár Alexa, aki azonban arra is felhívja a figyelmet, hogy az ördög a részletekben lakozik: „Nem mindegy, hogy végül milyen jogokat kapnak majd ehhez a termelő-fogyasztók. A tagállamokba most átültetendő új EU szabályozás szerint el is adhatják-szolgáltathatják vagy tárolhatják az így megtermelt energiát, illetve a felesleget, a klímatörvényben azonban erre egyelőre csak egy általános mondat vonatkozik."

Egy jó klímatörvénynek a szervezetek szerint irányt kellene mutatnia a válságálló, energiahatékonyságra és megújulókra alapozott gazdasági szerkezetváltás, azaz az energiaátmenet számára, ami abszolút értékben csökkenti az erőforrás-felhasználásunkat, és egyszerre szolgálja az energiához való biztonságos lakossági hozzáférést, az energiafüggetlenséget és a helyi gazdaságfejlesztést, egészséges környezetben.

Ezek a pontos javaslataik:

  • Az Európai Unió a 1,5 fokos párizsi cél tarthatósága érdekében a 2030-as, 40 százalékos uniós kibocsátáscsökkentési cél emelését tervezi. Ennek fényében a hazai célértéket is legalább 55 százalékra kell emelni a jelenlegi 40 százalék helyett. A 2030-as nemzeti megújulóenergia-célt legalább 28 százalékra kell emelni, az energiahatékonysági cél pedig tűzze ki a bruttó végső energiafogyasztás mostani értékhez képest 16 százalékos csökkentését 2030-ra. Ki kell alakítani a valós erőforrásfelhasználás-csökkentést támogató szabályozási rendszert.
  • Egy átfogó, hosszú távú és tervezhető, hatékony ösztönző és támogatási rendszerre épülő lakossági épületenergetikai program szükséges, amely a jelentős energiamegtakarítással járó komplex energetikai korszerűsítések felé tereli a beruházásokat, és eléri az alacsony jövedelmű háztartásokat is.
  • A megújulók terjesztésének felgyorsítása érdekében oldják fel az új szélerőművek telepítésére vonatkozó szabályozási korlátot; továbbá könnyítsék meg a lakossági napenergiás beruházásokat a napelemes rendszerek áfájának 5 százalékra való csökkentésével és a napelemeket sújtó, magas környezetvédelmi termékdíj csökkentésével.
  • A megújuló mix fenntarthatósága érdekében csökkentsék a biomassza energetikai felhasználásának túlsúlyát.
  • A tervezet lehetőséget nyit a közösségi energia támogatására, de ez csak akkor működhet jól, ha mindegyik típusú energiaközösségre vonatkozik, és teljes körű jogokat biztosít nekik, hogy azok méltányos keretek között eladhassák, szolgáltathassák vagy épp tárolhassák az általuk megtermelt megújuló energiát.
  • Még 2030 előtt, lehetőleg 2025-re ki kell vezetni a súlyosan szennyező és egészségkárosító szén és lignit felhasználását mind az erőművekből, mind a lakossági tüzelőanyag-használatból. Ehhez támogatni kell a lakosság és főleg az energiaszegénységben élők egészséges, tiszta fűtésre átállását.
  • A közlekedésnek ki kell venni a részét a kibocsátás csökkentéséből, ezt rögzíteni kell a törvényben. A közlekedési kibocsátások az elmúlt években szinte folyamatosan és nagymértékben növekedtek, és megfelelő intézkedések nélkül további növekedés várható.
  • Biztosítsanak megfelelő intézményi kereteket és erőforrásokat a fenti elvek képviseletére és szakmai irányítására.
Másfélfok/Fazekas Dóra Zhvg

A növekvő magyar munkanélküliségen is segíthet a zöld megújulás

Itthon is munkalehetőséget biztosítana a zöld fordulat annak a több mint százezer frissen munkanélkülivé vált magyarnak, akik a koronavírus-járvány miatt veszítették el most a munkájukat – írja Fazekas Dóra közgazdász, a Cambridge Econometrics kutató-tanácsadó cég budapesti irodájának vezetője.

hvg.hu Zhvg

Radikális javaslattal oldanák meg a koronavírus-válságot

Szolidaritás, a munka radikális újraértelmezése és demokratikus társadalom: több mint ezer, a nemnövekedéshez különböző szállal kötődő ismert tudós, szakértő, politikus, aktivista és művész támogatja azt a nyílt levelet, ami a gazdaság átalakítását szorgalmazza.

Megugrott a diákmunkát keresők száma

Megugrott a diákmunkát keresők száma

Újabb áldozatai vannak a koronavírus-járványnak Magyarországon

Újabb áldozatai vannak a koronavírus-járványnak Magyarországon

Meggondolták magukat a The Crown készítői

Meggondolták magukat a The Crown készítői