A rezsicsökkentéssel elaltatott passzív energiafogyasztók hazájából nézve furcsa látvány Németország, ahol az energiaszektor főszereplői között egyre nagyobb részt követelnek maguknak a hétköznapi polgárok.
Trump bármelyik állításáról bebizonyíthatja tényellenőrzés útján, hogy ordas hazugság, a híveit ez egyáltalán nem fogja érdekelni, ignorálják a valóságot, pontosabban a valóság meggyőződésüket cáfoló részét, és Trumpnak hisznek, hiszen pontosan azt mondja, amit ők eddig is gondoltak, hát már hogyan lehetne hazugság?! Vélemény.
Az Antarktisz jegébe zárt buborékok alapján sikerült megnézni, milyen lehetett a légkör az 1300–1700-as évek között. Ezek alapján úgy tűnik, hamarabb kezdődött a felmelegedés, mint eddig gondolták a tudósok.
Arról nem a Shell tehet, hogy az ügyfelei mennyi káros anyagot bocsátanak ki, és a bíróság egyébként sem kötelezheti arra, hogy konkrét környezetvédelmi számokat írjon elő – mondták ki a fellebbezés után.
A fejlődő országok és az ipari országok környezetvédelmi szervezeteinek szakértői legkevesebb évi 1 billió dollárt szeretnének az éghajlatváltozás hatásának kivédése érdekében mozgósítani, tízszer annyit, mint a jelenlegi 100 milliárd.
Egy friss kutatási eredmény alapján 2019 és 2023 között 46 százalékkal nőtt a magánrepülőgépekből származó szén-dioxid-kibocsátás. Még az ENSZ klímakonferenciája is megterhelte a környezetet.
Egy friss felmérés alapján több forrás kellene a közintézmények klimatizálására, szigetelni kellene az elavult lakóépületeket, továbbá víztározók és csatornák építésére is szükség lenne a magyarok többsége szerint.
A természeti katasztrófák átrendezhetik az utasbiztosítási piacot, a forró hónapokban is ajánlottá válhat a speciális mentést tartalmazó utasbiztosítás megkötése egy biztosítócég szerint.
Október elején általában már havazni szokott a 3776 méter magas Fudzsi-hegy csúcsánál, ez azonban az idén csak jóval később kezdődött meg.
Kalifornia első, a légkörből a szén-dioxidot kiszűrő üzeme olyan hatást gyakorolhat, mintha egy éven át 9,2 millió autóval kevesebb járna az utakon. A helyiek szerint azonban a technológia veszélyes.
A klímaváltozás milliókat sodorhat közvetett vagy közvetlen életveszélybe természeti katasztrófák, éhinségek vagy a megélhetés költségeinek emelkedése által, a katasztrófa elkerüléséért azonban ők keveset tehetnek, szemben egy nagyon szűk, nagyon gazdag réteggel - na meg persze a kormányokkal, akiknek lehetősége lenne megakadályozni hogy a gazdag kevesek a szegény sokak kárára gyarapítsák tovább már most is felfoghatatlan vagyonukat.
Akár 1,6 Celsius-fokkal is csökkenteni lehetne a Föld hőmérsékletét, ha gyémántport lőnének a sztratoszférába. A legnagyobb gond talán az, hogy ez elképesztően drága lenne.
Technikailag még lehetséges, hogy 1,5 Celsius-fokon belül tartsa az emberiség a globális felmelegedés mértékét, ám erre egyre kevesebb az esély. A legújabb ENSZ-jelentés a vészharangot kongatja.
Nyári vagy kora őszi meleg, esetleg egy májusi hőhullám – nemcsak a szervezetre, hanem az alvásminőségre is hatással van a magas hőmérséklet, és a klímaváltozás miatt ehhez jobb hozzászokni. Hajdu Tamás, a HUN-REN KRTK kutatója számokban mutatta meg, mennyivel alszik kevesebbet az ember a melegben, és mi várható 2050-re.
A zöldátmenet és a nemzetközi helyzet is tartósan felfelé nyomhatja az urán tőzsdei árát. A trendből a kisbefektetők is profitálhatnak.
Az elmúlt 150 év felszíni vízhőmérsékleteinek változásait vizsgálták a kutatók a Pannon Ökorégióban, és több esetben is jelentős mértékű melegedést tapasztaltak – főleg az 1980-as évektől kezdődően.
Hidrogént nemcsak gyártani lehet, hanem természetes módon is kialakul a földfelszín alatt, a szakértők szerint óriási mennyiségben. Ez a gáz a fosszilis energiahordozókkal készített hidrogénnel ellentétben károsanyag-kibocsátás nélkül állhat rendelkezésre, a megújuló energiával készített hidrogénnel szemben pedig az az előnye, hogy sokkal olcsóbb. Persze a természetes hidrogénnek is megvannak a kockázatai, és benne van a pakliban, hogy ipari méretekben nem is lesz majd hasznosítható, így csodafegyver helyett inkább délibáb lesz. Magyarországon is vannak olyan területek, melyeket érdemes lenne átvizsgálni természetes hidrogénért.
Idén nyáron egy minden korábbinál hosszabb hőhullám uralta a Kárpát-medence időjárását, melynek gazdasági és egészségügyi hatásait még nem ismerjük pontosan. Azt elemeztük, hogyan alakíthatják át a hőhullámok a városi életet, és mit kell tenni azért, hogy Budapest évtizedek múlva is élhető legyen.
Amerikai kutatók egy olyan módszert fejlesztettek ki, ami 98 százalékkal csökkenti a cementgyártás során keletkező szén-dioxidot. Mivel a világon évente több mint 4 milliárd tonna cement készül, a hatása óriási lehet.
Mi a különbség a klímadezinformáció a klímaszkepszis és a klímarelativizáció között? Miért relativizálja előszeretettel a magyar kormány az ügyet, és hogyan hat ezzel a társadalomra? Erről beszélgettünk fenntarthatósági podcastunk legfrissebb epizódjában, amivel elmerészkedünk arra a határra, ahol a politika és a klímaváltozás összeér és a kormány is megkapja a magáét.
