Száz év múlva rá sem lehet majd ismerni a világ erdeinek egyharmadára – állítja az a nemzetközi kutatócsoport, amely – a világon először – elvégezte az erdei levéltípusok globális elemzését.
Japán fejlesztés az a beton, aminek környezeti lábnyoma rendívül alacsony. Fontos újítás ez a klímaváltozáshoz jelentős mértékben hozzájáruló építőiparban.
Indiában épül a világ legnagyobb olyan parkja, ahol többféle megújuló energiaforrás segítségével generálnak áramot. A zöldenergiafarmot már beüzemelték, a teljes kapacitás évek alatt áll fel.
A Washingtoni Egyetem tudósai nemrég kezdték el tesztelni azt a gépet, ami az óceán sórészecskéivel fecskendezi be a felhőket, hogy azok több napfényt verjenek vissza.
A kínaiak járnak az élen a szénerőmű-kapacitás növelésében, de az USA és Európa sem tartja be a vállalásait.
Noha a világ legnagyobb termelője, Brazília rekordot döntő exportot produkált, hosszabb távon aggasztó a kép a kávé piacán. A klímaváltozás korlátozza a termelés növelését, miközben a kínai fogyasztás berobbant. A helyzet a világ legnagyobb kávéfogyasztóját, Európát különösen sújtja.
Tizedik hónapja sorozatban dőlt meg ismét a globális havi melegrekord márciusban, emellett a levegő és a világ óceánjainak hőmérséklete is minden idők legmagasabb értékét mutatta – jelentette az Európai Unió klímaügynöksége, a Copernicus.
Spanyol és brit kutatók gázolajat és bioüzemanyagot vegyítettek, hogy olyan üzemanyagot állítsanak elő, amely úgy környezetbarátabb, hogy a motor teljesítményére sincs rossz hatással. Sikerült nekik.
Soha nem mértek április 9-én hajnalban 15 fokot. Mostanáig.
Először fordult elő, hogy egy hónap leforgása alatt több napelemek segítségével megtermelt áramot fogyasztottak a texasiak, mint amennyit a szénerőművektől kaptak.
A fagykár okozza a legnagyobb kárt a gyümölcsösökben. Hiába jön azonban hamarabb a meleg idő, és csökken a fagyos napok száma, ezek nem múlnak el teljesen, és fokozott veszélyt jelentenek az egyre korábban virágzó gyümölcsfákra.
Hiába a Párizsi Klímaegyezmény, 2016 és 2022 között sok olyan cég növelte a termelését, akik vállalták, hogy csökkentik a kibocsátásukat.
Amerikai kutatók egyszerű, de nagyszerű módszert találtak ki arra, hogy megnézzék, miként hatnak az áramlatok az olvadó sarki jégre.
Sorra dőltek meg tavaly a rekordok minden jelentősebb globális éghajlati tényező tekintetében a Meteorológiai Világszervezet (WMO) kedden Genfben nyilvánosságra hozott jelentése szerint. A legaggasztóbb fejlemény az óceánok felmelegedése és a tengeri jégtakaró zsugorodása.
„Óriási fenyegetést” jelent a hőmérséklet emelkedése a banántermesztésre, hiány alakulhat ki a globális piacon, ahol várhatóan emelkednek az árak – nyilatkozta a BBC-nek a világ egyik vezető banánszakértője.
Nem a várt ütemben veszik az emberek az elektromos autókat, ezért óriásit zuhant az akksijukba való lítium ára. A nyugati bányatársaságok ezért sorra jegelik a tervezett fejlesztéseiket, pedig a zöld átálláshoz rengeteg kellene belőle. A piaci viszonyok és a befektetői igények a kínai cégeket kevésbé zavarják: ebben a szektorban is rengeteg állami támogatás zúdul rájuk, így benyomulnak a vákuumba, és elkezdik átvenni az irányítást.
Nem fogjuk fel, hogy a gazdaságunkat, és ebbe bele kell érteni a turizmust is –, alapjaiban rengeti meg az éghajlatváltozás, mondja Ürge-Vorsatz Diána klímakutató, aki nem rég Tokióban maga is láthatta ennek bizonyítékát. Japánban a tavasz egyik turisztikai szenzációja a cseresznyevirágzás, de a fák a vártnál jóval korábban virágba borultak. Az évről évre korábban beköszöntő tavasz miatt a turisztikai szolgáltatások többmilliárdos bevétele forog kockán.
Egyre kevesebb helyen lehet banánt termeszteni, és egyre jobban terjednek a banánfákat károsító gombák. De az energia és a szállítás drágulása sem segít.
Rosszabb alvást, rázósabb repülőutakat, több villámlást és több vulkánkitörést is okozhat a klímaváltozás – hívja fel a figyelmet Szabó Amanda Imola meteorológus-éghajlatkutató egy friss cikkben, mely nem fest túl jó képet a következő néhány évtizedről.
Megdöbbentő eredményre jutottak amerikai kutatók, amikor az északi-sarki tengeri jéggel kapcsolatban végeztek friss számításokat.
