Technikailag még lehetséges, hogy 1,5 Celsius-fokon belül tartsa az emberiség a globális felmelegedés mértékét, ám erre egyre kevesebb az esély. A legújabb ENSZ-jelentés a vészharangot kongatja.
Nyári vagy kora őszi meleg, esetleg egy májusi hőhullám – nemcsak a szervezetre, hanem az alvásminőségre is hatással van a magas hőmérséklet, és a klímaváltozás miatt ehhez jobb hozzászokni. Hajdu Tamás, a HUN-REN KRTK kutatója számokban mutatta meg, mennyivel alszik kevesebbet az ember a melegben, és mi várható 2050-re.
A zöldátmenet és a nemzetközi helyzet is tartósan felfelé nyomhatja az urán tőzsdei árát. A trendből a kisbefektetők is profitálhatnak.
Az elmúlt 150 év felszíni vízhőmérsékleteinek változásait vizsgálták a kutatók a Pannon Ökorégióban, és több esetben is jelentős mértékű melegedést tapasztaltak – főleg az 1980-as évektől kezdődően.
Hidrogént nemcsak gyártani lehet, hanem természetes módon is kialakul a földfelszín alatt, a szakértők szerint óriási mennyiségben. Ez a gáz a fosszilis energiahordozókkal készített hidrogénnel ellentétben károsanyag-kibocsátás nélkül állhat rendelkezésre, a megújuló energiával készített hidrogénnel szemben pedig az az előnye, hogy sokkal olcsóbb. Persze a természetes hidrogénnek is megvannak a kockázatai, és benne van a pakliban, hogy ipari méretekben nem is lesz majd hasznosítható, így csodafegyver helyett inkább délibáb lesz. Magyarországon is vannak olyan területek, melyeket érdemes lenne átvizsgálni természetes hidrogénért.
Idén nyáron egy minden korábbinál hosszabb hőhullám uralta a Kárpát-medence időjárását, melynek gazdasági és egészségügyi hatásait még nem ismerjük pontosan. Azt elemeztük, hogyan alakíthatják át a hőhullámok a városi életet, és mit kell tenni azért, hogy Budapest évtizedek múlva is élhető legyen.
Amerikai kutatók egy olyan módszert fejlesztettek ki, ami 98 százalékkal csökkenti a cementgyártás során keletkező szén-dioxidot. Mivel a világon évente több mint 4 milliárd tonna cement készül, a hatása óriási lehet.
Mi a különbség a klímadezinformáció a klímaszkepszis és a klímarelativizáció között? Miért relativizálja előszeretettel a magyar kormány az ügyet, és hogyan hat ezzel a társadalomra? Erről beszélgettünk fenntarthatósági podcastunk legfrissebb epizódjában, amivel elmerészkedünk arra a határra, ahol a politika és a klímaváltozás összeér és a kormány is megkapja a magáét.
A Mexikói-öböl túlmelegedett vize az évszázad leghevesebb viharává pörgette fel hétfőn a Miltont, amely magyar idő szerint csütörtökre virradóra 200 kilométer per órás széllel érkezett meg Floridába. Mitől pörgött fel ilyen gyorsan és miért lett ilyen brutálisan erős ez a vihar?
Az éghajlatváltozás a hőmérséklet és a csapadék éven belüli eloszlásában is komoly átalakulást hozhat, állapították meg a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont tudósai.
A klímaváltozás miatt kétszer nagyobb valószínűséggel fordulhatnak elő olyan felhőszakadások, mint amilyenek szeptemberben pusztító árvizeket okoztak Közép-Európában – figyelmeztet friss jelentésében a World Weather Attribution (WWA) nemzetközi tudóscsoport, amely arra szólítja fel a döntéshozókat, hogy tegyenek lépéseket a globális felmelegedés megállítására.
A globális felmelegedés afrikai hatásának mérséklésére egyszerű, de hatékony módszert találtak Freetownban, az Egyenlítőhöz közeli, nyugat-afrikai Sierra Leone fővárosában.
Lengyel és brit kutatók az egyik legkedveltebb díszfát, a tulipánfát vizsgálva azonosítottak egy új faszerkezetet, amely jelentős szénmegkötő potenciállal rendelkezik, így nemcsak a szemet gyönyörködteti, hanem hozzájárulhat a klímaváltozást előidéző hatások enyhítéséhez.
Túl nagy a tét és túl kevés az érdemi cselekvés a klímaváltozás ellen, mondják a neves hazai kutatók, akik tízpontos nyilatkozatot adtak ki annak érdekében, hogy felpörgessék a dolgokat. Várják a további csatlakozókat, és készek a vitára is.
Nincs az a pénz, ami elég lenne a klímaváltozás okozta károk megelőzésére, de a magyar kormány nem is feltétlenül azon dolgozik, hogyan lehetne okosabban gazdálkodni vagy hozzájutni az uniós pénzekhez. Kivétel, ha akkumulátorgyárakról van szó.
Egyedi időjárási jelenség alakult ki szeptemberben Európában, amelyet nagyban súlyosbított az egyáltalán nem egyedi klímaváltozás és a rekordmeleg európai nyár. A kilátásaink sem biztatóak: a jövőben egyre több ilyen időjárási jelenség várható a kontinensen, és ezek egyre intenzívebbek is lesznek.
A kibocsátáscsökkentés lényege, hogy tervezhetően alakítsuk a bolygó ökoszisztémáját, ami pedig a gazdaság és a társadalom működésének az alapja. Ha nem így teszünk, kicsúszik a kezünkből a dolog és a világ összes pénzét elkölthetjük, hogy mérsékeljük a következményeket. A természettel nem lehet tárgyalni – mondja Huszár András, a Green Policy Center klímapolitikai szakmai műhely társalapító igazgatója, akivel klímacélokról, ambíciókról, a velük kapcsolatos döntéshozatalról és arról beszéltünk, egy magyar átlagember hogyan vehet részt az ő jövőjét befolyásoló zöld döntésekben.
Hőségnap az olyan nap, amikor a legmagasabb hőmérséklet eléri a 30 Celsius-fokot.
Az extrém időjárás közvetlen megtapasztalása változtat-e azok véleményén, akik csupán tudományos összeesküvésnek tartják a klímaváltozást? – tették fel a kérdést hongkongi kutatók.
