Az urán (pontosabban az urán-oxid, az atomreaktorok fűtőanyagának nyersanyaga) határidős jegyzései fontonként 83 dollár közelében járnak. Ez ugyan elmarad a 100 dollár körüli februári csúcsoktól, de így is jóval magasabb, mint a 2022. eleji 25-30 dollár körüli érték.
Tudni kell persze, hogy az urán nagy része a bányacégek, a feldolgozók és az erőművek üzemeltetői közötti hosszú távú szerződések keretében cserél gazdát, így az azonnali piac inkább csak afféle biztonsági szelepként működik a váratlan egyensúlytalanságok kiegyenlítésére. Sok befektető figyelmét mégis megragadta ez a különleges árupiaci termék, mivel hosszú távon is fantáziát látnak benne.
A befektetők lelkesek, holott világszerte jellemző, hogy az épülő atomerőművek jóval később – és drágábban – készülnek el, mint tervezték. Mindenesetre az atomra komoly szerep hárul a zöldátállásban: a tavalyi COP28 klímacsúcson közel két tucat ország deklarálta, hogy fejleszt, ezzel 2050-ig megháromszoroznák a globális kapacitást. Jelenleg a világon összesen több mint hatvan atomerőmű épül. Emellett sok országban a meglévő reaktorok üzemidejét hosszabbítják meg újabb évtizedekkel.
A World Nuclear Association idei elemzése szerint az atomerőművek uránszükséglete 2023-ban mintegy 65,7 ezer tonna volt. A növekvő igények nyomán az éves felhasználás az alapeseti forgatókönyv szerint 2040-re megduplázódik, míg az – iparág szempontjából – optimista verzió 184 ezer tonnával számol. A legnagyobb termelő – 2022-es adatok alapján – Kazahsztán, 21,2 ezer tonnával, megelőzve a 7,4 ezer tonnás Kanadát és az 5,6 ezer tonnát előállító Namíbiát.
https://hvg.hu/360/20230517_hvg_nuklearis_szankciok_futoelemek_kazettak_atomeromu_paksii
Az utóbbi hetekben több árfelhajtó hír is érkezett. Vlagyimir Putyin orosz elnök szeptember közepén arról beszélt, hogy országának fontolóra kellene vennie több stratégiai termék, köztük az urán exportjának korlátozását a nyugati szankciók megtorlásaként. Talán fontosabb egy másik folyamat.
