A Mátrai Erőmű az ország legnagyobb szén-dioxid- és kén-dioxid-kibocsátója, életben tartásával nemcsak uniós forrásokat kockáztat az ország, veszélyezteti a környéken élők egészségét, és hátráltatja a klímaváltozás elleni küzdelmet, hanem az adófizetők pénzét is égeti. Erre figyelmeztet a Magyar Természetvédők Szövetsége, amely egyszerűen lezombizza az erőművet.
A klímaváltozás miatt egyre nagyobb szükség van a szén-dioxid-kibocsátás mérséklésére. Hogy melyik országoknak kell a legnagyobb erőfeszítést tenniük, azt egy infografika mutatja be áttekinthetően.
Még 2009-ben ígérték meg a fejlett államok, hogy évi 100 milliárd dollárral támogatják a szegény államokat a klímaváltozás elleni harcban. A határidő 2020 volt, de az összeg csak 2022-re jött össze - hála az inflációnak.
Az elmúlt 20 évben Grönland egyes részein ötszörösére gyorsult a gleccserek olvadása – ezt igazolta a Koppenhágai Egyetem kutatóinak új tanulmánya.
A köztársasági elnök szerint nincs értelme az éghajlatváltozással foglalkozni, ha nincs jövő generáció, és félre kell tenni a túlnépesedés problémáját is.
A klímaváltozás idén már megmutatta pusztító hatásait.
A hazafias faültetési programot 2032-ig tervezik befejezni.
A fakéreg alá petéző károsítók főként az aszályban legyengült fákon terjednek megállíthatatlanul, bár idén már kisebb kárt okoztak, hiszen alig maradt fa, amit megrághatnának.
A klímaváltozás a hazai tűzesetek okainak megoszlásába is beleszólt.
Érzékenyen, játékosan, komolyan, a széppróza, a tudósítás nyelvén ír Paolo Giordano kortárs olasz író magyarul most megjelent, Tasmania című új kötetében arról, mi mentheti meg a globális válságba került emberiséget.
Ökoszisztémákat borítanak fel, őshonos fajok kihalását okozzák a más vidékekről behurcolt állat- és növényfajok. A védekezés sikeres lehet, de kevés ország foglalkozik vele.
A szálló por koncentrációja a legtöbb országban az egészségügyi határérték többszöröse. Erősödik azonban a lakosság tudatossága.
Az extrém időjárási körülmények mindannyiunkra hatással vannak, azonban az, hogy mennyire befolyásolják a munkánkat, iparáganként és regionálisan is egyenlőtlenül oszlik el. Megnéztük, hogy hogyan változtathatja meg a klímaváltozás a munka világát.
Amennyiben még több helyen megvalósulna egy ambiciózus Google-projekt, azt igazán értékelnék az autósok: 30 százalékkal csökkenhetne a piros lámpáknál várakozás ideje, rengeteg benzint lehetne megtakarítani, és jelentősen csökkenhetne a károsanyag-kibocsátás is.
Kína Senhszi tartományában egy 110 milliárd köbméteres metánmezőre bukkantak, ami a mélyben, a szénrétegbe beágyazva található meg. Az ország alatt összesen 30 billió köbméter ilyen gáz lehet.
A globális felmelegedés 1,5 Celsius-fokra szorításához a jelenleginél hétszer gyorsabban kell csökkenteni a szén-dioxid-intenzitást – áll a PwC legfrissebb elemzésében. Bár a napenergia-felhasználás 24,4 százalékos, sosem tapasztalt mértékű növekedése biztató, a PwC Net Zero Economy Indexe szerint minden töredékfoknyi felmelegedés megakadályozásáért komoly árat kell fizetnünk.
1971 óta a magas vagy extrém magas időjárási kockázatnak kitett európai területek aránya 20%-ról majdnem 40%-ra emelkedett, elsősorban a klímaváltozás miatt. Az egyes országok között azonban jelentős eltérések mutatkoznak – mutatjuk interaktív térképünkön.
Brit kutatók előrejelzése szerint nincs visszaút, a napenergia egyértelműen dominanciára tör energiatermelésében. Hogy igazán teret nyerjen, ahhoz négy fontos problémát is meg kell oldani. 13 millió ember veszítheti el ezáltal a munkáját világszerte, de ez most kifejezetten jó hír.
Az elmúlt két évtizedben 2008 volt a legrosszabb év.
Az IMF-nek évente kellene 300 milliárd dolláros támogatást nyújtania a szegény országoknak, mert nélkülük nem lehet eredményes a harc a klímaváltozás ellen, de saját erőből ők ezt nem tudják finanszírozni – írja a Nobel-díjas közgazdász.
