Azért a víz az út: 2050-re ön is szivacsvárosban élhet

Los Angelesben februárban, Dubaiban és a kínai Kanton tartományban áprilisban, Houstonban május elején, Milánó környékén pedig a múlt héten szakadt le az ég; a lezúduló extrém mennyiségű, olykor többévnyi csapadék tavakká változtatott metropoliszokat, a hatalmas áradások miatt százezreknek kellett elhagyniuk a lakóhelyüket. És ez csak néhány kiragadott példa az utóbbi hónapokból, amelyek igazolni látszanak az előrejelzéseket, melyek szerint a globális klímaváltozás növelni fogja ennek a szaknyelven nagycsapadéknak nevezett jelenségnek a gyakoriságát.

Európában tavaly 44-en vesztették életüket áradásokban, és az Európai Klímaügynökség (Copernicus), valamint a Meteorológiai Világszervezet (WMO) friss jelentése szerint az átlagnál gyorsabban melegedő kontinensen az eddiginél is nagyobb „hidrológiai változékonyság” várható. Magyarországon elsősorban nyugaton-délnyugaton és a főváros tágabb térségében számítanak a szakemberek a felhőszakadások és villámárvizek számának növekedésére – foglalta össze a Másfélfok szakoldal tavalyi cikke. Mindennek hátterében elsősorban az áll, hogy a meleg levegő több nedvességet – Celsius-fokonként nagyjából 7 százalékkal többet – képes tárolni.

Ökológusok és várostervezők régóta hangoztatják, hogy a kéretlen égi áldás kezelésére és elvezetésére alkalmatlan a hagyományos csatornarendszer.