A NASA szerint június, július és augusztus együtt 0,23 Celsius-fokkal voltak melegebbek, mint bármely más nyár a nyilvántartásukban, és 1,2 Celsius-fokkal ütötték túl az 1951 és 1980 közötti nyári átlaghőmérsékletet.
Évenként 200 000 amerikai halálát is okozhatja 2100-ra a klímaváltozás okozta felmelegedés, ha az emberek nem tudnak alkalmazkodni a megváltozott éghajlathoz.
Bár elsőre nem látszik összefüggés az orvvadászat és az éghajlatváltozás között, amerikai kutatók rámutattak, hogy az előbbi messzemenő következményekkel járhat bolygónk éghajlatára, hozzájárulhat a rettegett klímakatasztrófához.
Vezető tudósok tucatjai írták alá a nyílt levelet, amelyben arra kérik az érintett cégeket, alaposan vizsgálják meg, milyen hatással lesz a bolygóra, ha – egyébként jó cél érdekében – megbolygatják az óceánok ökoszisztémáját.
Norvég kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy klímaváltozáshoz jellemzően köthető érzelmek – félelem, remény, szomorúság, bűntudat, harag – közül melyik késztethet a leginkább valakit arra, hogy aktívan lépjen fel az ügyben.
A klímaválságról beszélt és a károsanyag-kibocsátás csökkentését, valamint a zöld fejlődés támogatását sürgette António Guterres ENSZ-főtitkár csütörtökön a jakartai Kelet-ázsiai csúcstalálkozón elmondott beszédében.
A globális klímaváltozás miatt gyakrabban, évi 10–15 alkalommal éri el Európát a szaharai por, és ennek következtében nemcsak több a légúti megbetegedés, vírusok és egyéb kórokozók terjedhetnek a levegőben vagy szebb naplementéket lehet fotózni, hanem a hó is gyorsabban olvad a kontinensen.
A magyar gabonatermesztők mérsékelt versenyképessége is oka annak, hogy a kormány szeptember közepe után is fenn akarja tartani az importtilalmat. A hátrányt a tudomány segítségével lehetne leküzdeni.
Turistaszezonnak hívják, amikor a világ szerencsés és megnyomorított fele a válság sújtotta övezetekben randevúzik, és farkasszemet néz. A ki-tudja-hányadik erdőtűz után más is szítja a tüzet. Beérik a nálunk is oly ismerős ellenségképzés, idegen- és emberellenesség. Vélemény.
Kósa Lajos a klímavédelem ügyében is képes kinyilatkoztatni a tutit. A debreceni Farmer Expón például azt mondta, ha megiszunk egy kólát vagy egy sört, természetesen büfögünk tőle, ettől szén-dioxid kerül a levegőbe, mégsem tiltják be ezeket az italokat. A Duma Aktuál ennek a sajátos okfejtésnek ered a nyomába, és rettentően izgalmas tudományos következtetésekre jut. Megtudhatjuk például, hogy mi köze a gólyának az üvegházhatáshoz, valamint, hogy ha metán napján böfög a szarvasmarha, akkor negyven napig böfögni fog. Főleg, ha kólát iszik. Kósa pedig valószínűleg elaludt a Spektrum előtt.
Hiába hűtjük le klímaberendezéssel otthonainkat, ha közben szinte megfőzzük városunkat egy hőhullám idején. Akár 2 fokkal is növelheti hőmérsékletet a folyamatos klímázás, miközben egyre többen szerelik fel lakásukat velük.
A császárpingvineknek áprilistól januárig lenne szükségük arra, hogy stabil legyen a tengeri jég az Antarktisznál, különben veszélybe kerül a szaporodásuk.
Az amerikai kutatók által vizsgált methylotuvimicrobium buryatense nevű baktériumtörzs képes felfalni a metánt, majd szén-dioxiddá és biomasszává alakítja azt. Ezeket ráadásul hasznosan is fel lehet használni.
Egy sor kötelezettséget ró a tagállamokban – így Magyarországon is – működő bankokra az Európai Unió, részben azért, hogy ellenállóbbak legyenek a klímaváltozás hatásainak, részben pedig, hogy jobban hozzájáruljanak a klímaváltozás hatásainak kordában tartását szolgáló célok teljesítéséhez. De honnan tudhatjuk, mennyire veszik ezt komolyan?