Az extrém időjárási körülmények, az aszály, a nagy csapadékok, a hőhullámok életünk minden területét befolyásolják, ráadásul, a környezeti események a jövőben még rosszabbra fordulhatnak. Olyannyira komoly a helyzet, hogy idén már az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is reagált az éghajlati válságra. Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, a szervezet főigazgatója pedig bejelentette, hogy a decemberi, dubaji Cop28 klímacsúcson először tartanak majd globális egészségügyi napot, ahol az egészségügyi kérdéseket az éghajlati válság összefüggésében vitatják meg.

Nem csoda, hiszen a klímaváltozás jócskán hatást gyakorol az egészségre, ezt a Technológiai és Ipari Minisztérium 2022-es kiadványában így sorolja:

• az egyre gyakoribb, intenzívebb és hosszabb ideig tartó hőhullámok során észlelt megbetegedések és a többlethalálozás megnőnek, főként a sérülékeny csoportokban
• a hőstressz, a hőterhelés miatt hőártalmak - hőkimerülés, hőguta vagy napszúrás - és bőrégések alakulnak ki, a hőség miatti munkabalesetek gyakoribbá és súlyosabbá válnak
• a fokozódó légszennyeződés (szálló porok, talajközeli ózonszint, szmog) által okozott szív-érendszeri - trombózis, szívinfarktus, agyi érkatasztrófák - és légzőszervi betegségek (asztma, hörghurut, allergiák) kockázata megnő
• a jelentős ultraibolya sugárzás károsító hatásai (a bőrrákok, köztük a melanóma, illetve a szürkehályog) egyre gyakrabban jelennek meg
• a nagy esőzések, áradások, árvizek nyomán terjedő és a táplálkozással is összefüggő kórképek (gyomor-bélrendszeri fertőzések, hasmenések, vízjárványok) megjelennek
• egyre gyakoribbá válnak az allergiás bőr- és légzőszervi betegségek az invazív gyomnövények térnyerésének (pl. kaukázusi medvetalp, ürömlevelű parlagfű, japán keserűfű stb.), egyes fényérzékenyítő növényeknek (pl. a zeller, paszternák, napraforgó, mérges szömörce stb.), a pollenek (pl. parlagfű, pázsitfűfélék, éger, nyár stb. virágporai) jelentős elterjedésének köszönhetően
• a kullancsokkal, szúnyogokkal és atkák, bolhák által terjedő korábbi - Lyme-kór, fertőző agyvelő- és agyhártyagyulladás - és újabb, endémiás fertőzések (Nyugat-nílusi láz, Dengue-láz, malária stb.) jelennek meg, és terjednek el

A minisztérium elemzése szerint az éghajlatváltozás közvetett és közvetlen egészségkárosító hatásai mellett késleltetett diffúz hatások is kialakulnak, főként a szélsőséges időjárási események, a klímakatasztrófák - például az árvizek, az elhúzódó aszályok, az erdőtüzek - következtében, ami

a mentális és pszichés rendellenességek (pl. poszt traumás stressz, szorongás, depresszió, agresszió stb.) 3-5%-os előfordulási gyakoriságát akár harmadával is megnövelheti.

A rendkívüli időjárási események – kiemelten a szélsőséges melegben és a szélsőséges hidegben végzett szabadtéri munkavégzés esetén – a sérülékeny ágazatok (mint pl. a mezőgazdaság, az építőipar) munkavállalóinak egészségét, munkavégző képességét, termelékenységét is negatív módon befolyásolják, jelentős gazdasági veszteséget okoznak. A minisztérium azonban azt is megemlíti, hogy a munkáltatóknak - a jelenleg meglehetősen hiányos szabályozástól függetlenül - törekedniük kell valamennyi előfordulható hatás ellen a munkavállalók hatásos védelmére.

MTI / Vasvári Tamás

A vállalatoknak sincs könnyű dolguk: a termelékenység 24-26 Celsius-fok felett kezd csökkenni, és egyes feladatok esetében 33-34 Celsius-fok körüli hőmérséklettől a felére zsugorodik, miközben egyre nőnek a munkahelyi költségek.

A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) jelentése szerint még ha sikerül is 1,5 Celsius-fok környékén megállítani a globális felmelegedést, az évtized végére a kiesett munkaórák miatt 2400 milliárd dolláros veszteséget okoz a klímaváltozás a világgazdaságnak - írja a Reuters.

Ráadásul, morális kérdéseket is felvet az, hogy

míg az egyre gyakrabban előforduló szélsőséges hőség miatt egyes munkavállalók súlyos egészségügyi kockázatoknak vannak kitéve, mégis megélhetésük függ attól, hogy ennek ellenére felveszik-e a munkát.

A munkavállalók védelme egyre fontosabb lesz

Globálisan több mint egymilliárd dolgozó van potenciálisan kitéve hőstressznek a munkavégzés során. A dolgozók védelme egyre fontosabb lesz a jövőben, a cégeknek pedig egyre nagyobb hangsúlyt kell arra fektetniük, hogy mérsékeljék a hőstressz hatásából eredő károkat. Ez nagy kihívást jelent a vállalatoknak, mert nem könnyű megtalálniuk azt a középutat, ahol költségeik minimálisak, miközben nem sérül a dolgozóik jólléte.

A munkavállalók pedig világszerte egyenlőtlenül élik meg a hőstresszt, például a légkondicionált irodákban dolgozó fehérgalléros dolgozókat kevésbé érinti az extrém hőség, míg a szabadban dolgozókat annál jobban. Hasonlóképpen, a hatások regionálisan is egyenlőtlenül oszlanak el: a kockázatoknak leginkább a szegényebb országok dolgozói vannak kitéve, tovább növelve ezzel a már eddig is tetemes társadalmi különbségeket.

Egy munkás gabonát szitál Etiópia fővárosában, Addisz-Abebában

AFP / Marco Longari

Pedig a nemzetközi jog is védi a dolgozókat: a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) egy nemzetközileg elfogadott egyezménye biztosítja a munkavállalók számára a jogot, hogy megtorlástól való félelem nélkül elhagyhatják a munkahelyüket, ha "ésszerű indokkal" úgy vélik, hogy veszélyben vannak. A problémát az jelenti, hogy ennek ellenére munkajogi aktivisták szerint sokan nem ismerik ezt az egyezményt, mások pedig nem mernek élni vele.

Egyébként, a klímaváltozás hatásait világszerte sok ország munkajogi szabályozása egyelőre nem veszi figyelembe,

például sok országban nem rögzítik a maximális munkahelyi hőmérsékletet. Ahol mégis meghatározzák - például Kínában, ahol már egy évtizede 40 Celsius-fok van érvényben -, ott limitáltak az erőforrások, az ellenőrzés így a végrehajtás is hiányos.

Paradigmaváltásra van szükség: a dolgozókkal párbeszédet kell folytatni

Bár az, ha bevezetnek különféle munkahelyi szabályozásokat - mint például munkahelyi hőmérséklet-korlátokat - megelőzhet bizonyos baleseteket Owen Tudor, a Nemzetközi Szakszervezeti Szövetség főtitkárhelyettese szerint a szabályozások továbbra sem veszik figyelembe azt a tényt, hogy a munkavállalókra a stressz különbözőképpen hat. Máshogy élik meg például a munkakörük és az egészségi állapotuk szerint az extrém körülményeket, szerinte ezért fontos, hogy

a dolgozókkal folytasson párbeszédet a vállalat, így a költségeit is észszerűbben tudja majd – valóban a problémákra fókuszálva – csoportosítani.

Az egyre nagyobb alkalmazkodást igénylő munka világában a dolgozók mentális egészsége is egyre rosszabb. Míg néhány éve még fel sem merült, hogy a munkaadó is foglalkozzon a mentális egészséggel, a dolgozók negyede mégis elvárja ezt manapság, ezzel párhuzamosan egyre több vállalat is felismeri a felelősségét, így

a well-being is egyre nagyobb szerepet kell, hogy kapjon a jövőben.

Megváltozhat a munkarend

A hőséghez alkalmazkodni kell, ami mindenképpen megterheli a szervezetet, azonban vannak olyan megoldások is a klímaváltozás negatív hatásainak mérséklésére, amelyek gyökerestül megváltoztathatják az életünket, ilyen például a szieszta széleskörű elterjedése. Idén nyáron már Németországban is felvetették a szieszta bevezetését, ugyanis Európa-szerte egyre gyakoribbá váltak a hőhullámok. Karl Lauterbach, Németország egészségügyi minisztere úgy reagált a német közegészségügyi vezető tisztviselők azon felhívására, hogy utánozzák Spanyolországot – ahol sok városban még mindig zárva vannak az üzletek és üresek az utcák délután 2 és 4 óra között –, hogy

„a szieszta a hőhullámok idején nem rossz döntés."

Hasonlóképpen megoldást jelenthet a munkaórák átcsoportosítása a kora reggeli, vagy éppen a késő esti hűvösebb időszakra, ez esetben viszont jelenlegi életritmusunk is változhat. Például a munkavállalóknak át kell szervezniük a gyermekfelügyeletet, vagy éppen - egyes esetekben - alkalmazkodniuk kell a késő esti vagy kora reggeli korlátozott tömegközlekedési lehetőségekhez.

AFP / MARCO BERTORELLO

Egyébként szakértők szerint az extrém hőségben, vagyis 30 fok feletti hőmérsékleten a felnőttek munkavégzéséhez hasonlóan a gyerekek sem tudnak megfelelően koncentrálni, ez elsősorban a májusi-júniusi és a szeptemberi időszakban jelenthet problémát. Erre a nem klimatizált iskolákban plusz iskolai szünetek beiktatása jelenthet megoldást, a szülőknek ez esetben is meg kell oldaniuk a gyerekfelügyeletet.