Semjén Zsolt és a katasztrófavédelem is újragondolná a tűzvédelmi szabályozást – csak épp nem ugyanúgy

3 perc

2023.11.06. 13:10

A klímaváltozás a hazai tűzesetek okainak megoszlásába is beleszólt.

A fűtési szezonban történik a legtöbb lakástűz, így az év hátralevő két és fél hónapjában dől el, trendszerűvé válik-e a részsiker: az év első kilenc hónapjában 17 százalékkal kevesebb (4645) otthoni tűzeset történt, mint az előző év azonos időszakában. Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) adatai szerint az idén 56 ember lelte halálát lakástűzben (többségük füstmérgezésben), további öt személy pedig szén-monoxid-mérgezés következtében vesztette életét.

Az idén eddig naponta átlagosan 17 lakásban csaptak fel a lángok, közel félezer lakóépület égett ki, és majdnem ezerkétszáz embernek kellett emiatt elhagynia az otthonát. A leégett lakások mindössze 0,3 százalékában volt füstérzékelő; ami persze úgy is értelmezhető, hogy ahol van ilyen eszköz, ott kevesebb is a tűzeset. A lakóingatlanok esetében a leggyakrabban a konyhából (17 százalék), a kéményből (12 százalék), illetve a hálóból (9 százalék) indult ki a tűz, mégsem az ezekhez a helyekhez köthető emberi mulasztás, hiba – például a sütés-főzés, dohányzás –, hanem valamilyen elektromos eszköz vagy vezeték meghibásodása vezetett a katasztrófához.