A globális felmelegedés miatt gyakran hallani arról, hogy az extrém hőhullámoknak milyen egészségügyi hatásai vannak, és arról is, hogy a klímaváltozás a gazdaságnak is károkat okoz. Arról azonban, hogy ezek mértéke mekkora, már jóval kevesebb szó esik.
Ezt vizsgálták meg alaposabban a Climate Analytics szervezet kutatói. A vizsgálatuk azokra a gazdasági károkra mutat rá, amelyek akkor keletkeznek, amikor a szélsőséges hőség a már aszály által sújtott régiókat sújtja, és bemutatja, hogyan növeli ezeket a költségeket az éghajlatváltozás.
A vizsgálat szerint a hőség és az aszály együttesen már most is közel 3 százalékkal csökkentik az átlagos háztartások jövedelmét Európa-szerte, a legsúlyosabban sújtott régiókban pedig sokkal nagyobb veszteségeket okoznak. A tanulmány rávilágít, hogy a növekvő globális hőmérséklet növeli a jövedelmi egyenlőtlenségeket, és több millió európait fenyegethet emiatt az elszegényedés veszélye.
Ha a globális felmelegedés 2100-ra eléri a 2,7 Celsius-fokot, ahogy az a jelenlegi globális hozzáállás miatt várható, az átlagos európai háztartások jövedelme mintegy 27 százalékkal csökkenhet. Amennyiben sikerülne a Párizsi Klímamegállapodásban vállalt kötelezettséget, vagyis a 1,5 Celsius-fokot tartani, úgy ez a kiesés 7 százalékra mérséklődne.
https://hvg.hu/tudomany/20260619_kornyezetszennyezes-gazdagok-repulogep
A kutatáshoz a szakemberek a 2004–2022 közötti adatokat elemezték, és arra jutottak, hogy a hőhullámok és az aszály együttes hatása sokkal nagyobb, mint az egyes események hatásának összege. Míg a hőhullám Európában átlagosan 0,7 százalékkal, az aszályok 1,8 százalékkal csökkentik a háztartások jövedelmét. Amikor azonban ezek együttesen fordulnak elő, a kiesés 3 százalék körüli.
A jövedelmek csökkenését okozó tényezők közé tartozik az egészségügyi állapot romlása és a termelékenység csökkenése, valamint az élelmiszer-termeléssel és a vízzel kapcsolatos kritikus szolgáltatások, például a közlekedés és az energia-előállítás mértékének csökkenése.
Az eredményeket a Global Environmental Change tudományos folyóiratban megjelent publikáció részletezi.
A vizsgálat azt is kimutatta, hogy ezek a hatások nem egyenletesen érvényesülnek. A kutatók szerint a változás a népesség legszegényebb 20 százalékát jobban érinti majd, mint a társadalom többi tagját, az ő jövedelmükből ugyanis nagyobb rész esik majd ki, mint másoknak. Ez nagyjából 4 százalékot jelent, szemben a másokat érintő 1,1-1,8 százalékkal. Mindez tovább fogja növelni a társadalmi egyenlőtlenségeket.
Azokban a régiókban, ahol 2004 és 2022 között más régiókhoz képest több hőhullám és aszály volt tapasztalható, a becslések szerint sokkal nagyobb volt a háztartási jövedelem csökkenése. Madridban közel 10 százalékos, míg Közép-Spanyolországban 8,8 százalékos.
A kutatók idesorolták Közép-Magyarországot is, ahol 9,4 százalékos jövedelemkieséssel számoltak.
A kutatók becslése szerint egy 1,5 Celsius-fokos globális hőmérséklet-emelkedés esetén Európában 60 millió embert fenyegethet az elszegényedés veszélye, míg egy 2,7 Celsius-fokos emelkedésnél ez 127 millió főre emelkedik.
Bevételkiesés annak tükrében, hogy mekkora lesz a globális felmelegedés mértéke
Climate Analytics
A szakemberek hangsúlyozzák: ezek az egyenlőtlenségek – vagyis az elszegényedés – nem egyformán érintik majd az országokat. Görögország, Spanyolország, Románia, Bulgária és Ciprus sokkal inkább érintett lehet: míg a becslések szerint Spanyolországban a háztartások jövedelme harmadával csökkenhet, addig Görögországban ez a csökkenés 50 százalék körüli lehet.
Magyarországon ehhez képest „csak” 27 százalék körüli lehet a zsugorodás.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
