Európában 2100-ra 127 millió embert fenyeget az elszegényedés veszélye, ha nem változik a globális klímapolitika. Magyarországon már most is érezhető a negatív hatás.
A vízpótlás nem lesz elég a megint kiszáradófélben lévő Velencei-tó helyzetének rendezésére, ami a klímaváltozás miatt újra és újra előkerül majd. Pedig a kisvizes időszak teljesen természetes, sőt a tónak nem rossz. A problémán nagyon könnyen túlléphetünk, ha elengedjük a tó utóbbi évtizedekben belénk ivódott képét, és máshogy használjuk, mint eddig megszoktuk.
Komoly érvágás lehet a helyi turizmus számára, hogy a Velencei-tónál egyre rosszabb a vízhelyzet.
Brutális bevétele lehetne a környezetvédelemnek abból, ha megadóztatnák a világ leggazdagabb 10 százalékát az általuk okozott környezeti terhelés miatt. De ez sem lenne csodafegyver.
Az ausztrál Rouser Lab öt évvel a projekt bejelentése után jelentkezett, és közölte: a feketedoboz decemberre készen lesz.
Egy év alatt jelentősen megnőtt a természeti katasztrófák és szélsőséges időjárási események miatt a hazájukon belül lakóhelyüket elhagyni kényszerülő emberek száma – derül ki a Greenpeace által megrendelt, és a Hamburgi Egyetem által készített tanulmányból.
A felmelegedésre most megint rátesz egy lapáttal a csendes-óceáni eredetű El Niño jelenség, de Magyarországon nem elsősorban erre kell figyelni. Idehaza enélkül is komoly változásokra van szükség, például a mezőgazdaságban vagy a várostervezésben.
Az előrejelzések szerint most már gyakorlatilag borítékolható, hogy nyáron visszatér a passzátszelet akár meg is fordító időjárási jelenség, ráadásul annak is rohamosan nő az esélye, hogy legkésőbb év végére szélsőségesen erőssé válik. Az El Niño a világ több részén extrém szárazságot, másutt durva felhőszakadásokat és árvizeket hoz, a legsebezhetőbb országok megsegítését pedig nagyban nehezíti, hogy az amerikai-iráni háború miatt a Hormuzi-szoros még mindig zárva van.
Percenként több tízezer dollárral gazdagodnak az olajvállalatok, és a pluszbevételből a klímaharcot ellenző országoknak és cégeknek is jut.
A globális felmelegedés olyan mértékben tolja el a csapadékeloszlást, hogy az már ma is súlyos problémát jelent a mezőgazdaság és a magyar táj számára. A HUN-REN kutatói szerint azonban van rá mód, hogy enyhítsék az aszály mértékét.
A sokat emlegetett másfél fokot úgyis elfelejthetjük.
A globális átlaghőmérséklet várhatóan a következő öt évben is rekordmagasságok közelében marad – figyelmeztet az ENSZ Meteorológiai Világszervezete (WMO).
Megkongatták a vészharangot a kutatók az éghajlatváltozás újabb, ijesztő hozadékával kapcsolatban. A világ egyik alapélelmiszere, a rizs egyre kevésbé tud megbirkózni az új körülményekkel, képtelen alkalmazkodni a megváltozott hőmérséklethez.
Kánikulai volt a hétvége, és még szerdáig kitart a meleg.
Több hónapos vita után az ENSZ Közgyűlése szerdán elfogadta a Nemzetközi Bíróság (ICJ) nem kötelező érvényű állásfoglalását, amely felhívta a figyelmet az államok klímaváltozással kapcsolatos jogi kötelezettségeire.
Szinte minden fontos éghajlati mutató kedvezőtlen irányba mozdult az elmúlt öt év adatai alapján; a globális felmelegedés a duplájára gyorsult, miközben a hatások exponenciálisan nőnek – állapítja meg egy friss nemzetközi jelentés.
Attól, hogy sokaknak nem kötelező fenntarthatósági jelentést készíteni, a természeti kockázatok még ott vannak, és mindenkit – szektortól függetlenül minden vállalkozást is – érintenek. De mire számíthatunk Magyarországon? Miért kutat aszálykockázatot a biztostó, miért fura, hogy olyan nagy meglepetést keltett a 2022-es aszály, és miért kéne cirokból müzliszeletet gyártani? Ilyen kérdésekre is választ adtak a szakértők a HVG Impact Talks konferenciáján.
Ellentmondásnak tűnik, hogy a gyakran heves esőzésekkel, áradásokkal járó hurrikánok bozóttüzet okoznának. Pedig hozzájárulhatnak ez utóbbiakhoz, igaz, az időben kissé eltolódva. Egyre több a jele a klímaválság új, ijesztő láncreakciójának.
Dán kutatók szerint a vulkánkitörés során a légkörbe került füstfelhő a kitörés során kiszabaduló metán jelentős részét lebonthatta.
Tölgyesi Csaba, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Ökológiai Tanszékének egyetemi adjunktusa nyerte el a rangos Frontiers Planet Prize nemzeti bajnoki címét.
