Szinte minden fontos éghajlati mutató kedvezőtlen irányba mozdult az elmúlt öt év adatai alapján; a globális felmelegedés a duplájára gyorsult, miközben a hatások exponenciálisan nőnek – állapítja meg egy friss nemzetközi jelentés.
Attól, hogy sokaknak nem kötelező fenntarthatósági jelentést készíteni, a természeti kockázatok még ott vannak, és mindenkit – szektortól függetlenül minden vállalkozást is – érintenek. De mire számíthatunk Magyarországon? Miért kutat aszálykockázatot a biztostó, miért fura, hogy olyan nagy meglepetést keltett a 2022-es aszály, és miért kéne cirokból müzliszeletet gyártani? Ilyen kérdésekre is választ adtak a szakértők a HVG Impact Talks konferenciáján.
Ellentmondásnak tűnik, hogy a gyakran heves esőzésekkel, áradásokkal járó hurrikánok bozóttüzet okoznának. Pedig hozzájárulhatnak ez utóbbiakhoz, igaz, az időben kissé eltolódva. Egyre több a jele a klímaválság új, ijesztő láncreakciójának.
Tölgyesi Csaba, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Ökológiai Tanszékének egyetemi adjunktusa nyerte el a rangos Frontiers Planet Prize nemzeti bajnoki címét.
A feljegyzések kezdete óta a második legmagasabb hőmérsékleti értékeket mérték áprilisban a tengerfelszínen – közölte az Európai Unió Copernicus éghajlatmegfigyelő szolgálata.
A trend bizony arra mutat, hogy pár éven belül felére csökken a fák árnyéka Budapesten, rövidül a növények életciklusa, miközben drágul a fenntartásuk is. A fővárosi zöldfelületeknek tehát túl kell élniük a klímaváltozást, miközben az emberek túlélését is segíteniük kell. Fővárosi parkokban, zöldfelületeken, méhlegelőkön kóborlunk a zCast idén tavaszi évadának hatodik adásában Dezsényi Péterrel, a Főkert főigazgatójával. Mint mondja, elkerülhetetlen a gyökeres technológiaváltás, amin már dolgoznak, de pozitív fejlemény is van: egyre nagyobbak és elfogadottabbak méhlegelők, jönnek az önkéntesek, a vállalkozások pedig sorban állnak, hogy kivegyék a részüket a városi zöld rendbetételéből.
Mit kezdhetnek a vállalkozások a természeti kockázatokkal? Mit rejt a körforgásos gazdaság a hulladékkezelésen túl? Miért nehéz a beszállítói láncon végigverni a dekarbonizációt, de egyáltalán tényleg verni kell? Miért kérne egy profi vállalkozás nonprofit civilektől segítséget a fentiekhez? Lévai Gábor, a Scale Impact társalapítója, a HVG Impact Talks konferenciájának kurátora és műsorvezetője nem csak a fenti kérdéseket részletezi, de azt is elárulja, miről kellene beszélni a fenntarthatóság helyett, és mi köze van nonprofit társadalmi vállalkozásának a legnagyobb hazai cégek fenntarthatósági lépéseihez.
Európa hó- és jégtakarója csökken, a gyors felmelegedés már a kontinens leghidegebb régióit is elérte – állapította meg az ENSZ támogatásával, mintegy száz tudós és szakértő közreműködésével készült European State of the Climate 2025 című jelentés.
Folyamatosan változik az Északi-sarkvidék éghajlata, néhány hónappal ezelőtt már Izlandon is megjelentek például a szúnyogok. Ennek globális hatása lehet.
A március végi csapadék nagyon jól jött, de lenne még helye a talajban a víznek az ország jelentős részén, pláne hogy a szeles idő miatt hevesen száradni kezdett a talaj. Télen megint átlag alatti mennyiség esett, a talajvízszint rekordmélységbe süllyedt. Az idei évkezdet a legszárazabbak közé tartozik, március közepén már sokfelé volt aszály, a nyári növényekre már nagy fokú aszályt jeleznek, ami az ország gazdasági teljesítményét is erősen korlátozhatja. Nem véletlen, hogy vízmérnök, biológus, talajkutató és geográfus együtt szorgalmazza a paradigmaváltást a vízgazdálkodásban.
Az Honest Toil egy görögországi kis termelő és a környező kistermelők farmjairól származó, szűretlen, extra szűz olívaolajat forgalmazó márka, amelyet Laki Juli és partnere, Tom alapítottak – ők maguk is termelők. Az Honest Toilt tizenöt éve indították útjára, mára elismert prémium olívaolaj-márkává vált Európában. Laki Julival az olívatermesztés mindennapjairól, a márka születéséről, a magyar piac sajátosságairól és az éghajlatváltozás hatásairól beszélgettünk.
Amerikai kutatók úgy vélik, hogy valamilyen, eddig nem ismert esemény is szerepet játszhatott abban, hogy a pleisztocén korban megváltozott a Föld éghajlata.
A világ nagyvárosainak gondjai kicsiben: a klímaváltozás elleni harc egyik eszközeként gyakran emlegetett szivacsvárosok koncepciójába nyújt gyakorlati betekintést Szeged félmilliárd forintos pilotprojektje.
Az emberi vérben megemelkedett szén-dioxid-szintre hívta fel a figyelmet egy ausztrál tanulmány, amelynek szerzői szerint egy fontos vérmarker évtizedeken belül elérheti az egészséges tartomány felső határát.
Akár 760 centiméterrel is nagyobb lehet egyes helyeken a tengerszint, mint azt korábbi kutatások vélték. Ez több mint százmillió embert veszélyeztethet a jövőben.
Hiába a klímaperek, a jog megengedi, hogy feléljük a Föld erőforrásait, a károkat pedig másra hagyjuk. Ez a más azonban szintén mi magunk vagyunk, csak 30 évvel később. Vajon az együttműködés, vagy a szűkülő erőforrások miatt élesedő versengés határozza meg a jövőt? Jordán Ferenc ökológus és Sulyok Katalin környezetjogász együtt kereste a megoldásokat.