#klímaváltozás



Kettős teher alatt a fővárosi fák, feleannyi árnyékot adhatnak, ha nem lépünk gyorsan – zCAst

A trend bizony arra mutat, hogy pár éven belül felére csökken a fák árnyéka Budapesten, rövidül a növények életciklusa, miközben drágul a fenntartásuk is. A fővárosi zöldfelületeknek tehát túl kell élniük a klímaváltozást, miközben az emberek túlélését is segíteniük kell. Fővárosi parkokban, zöldfelületeken, méhlegelőkön kóborlunk a zCast idén tavaszi évadának hatodik adásában Dezsényi Péterrel, a Főkert főigazgatójával. Mint mondja, elkerülhetetlen a gyökeres technológiaváltás, amin már dolgoznak, de pozitív fejlemény is van: egyre nagyobbak és elfogadottabbak méhlegelők, jönnek az önkéntesek, a vállalkozások pedig sorban állnak, hogy kivegyék a részüket a városi zöld rendbetételéből.


Természeti kockázatok, körforgásosság, dekarbonizáció – mutatjuk, mihez kezdjen mindezzel egy vállalkozás

Mit kezdhetnek a vállalkozások a természeti kockázatokkal? Mit rejt a körforgásos gazdaság a hulladékkezelésen túl? Miért nehéz a beszállítói láncon végigverni a dekarbonizációt, de egyáltalán tényleg verni kell? Miért kérne egy profi vállalkozás nonprofit civilektől segítséget a fentiekhez? Lévai Gábor, a Scale Impact társalapítója, a HVG Impact Talks konferenciájának kurátora és műsorvezetője nem csak a fenti kérdéseket részletezi, de azt is elárulja, miről kellene beszélni a fenntarthatóság helyett, és mi köze van nonprofit társadalmi vállalkozásának a legnagyobb hazai cégek fenntarthatósági lépéseihez.





A Tisza csak a választáson áradt, idén megint nem hullott elég csapadék, lassan kiszárad az ország

A március végi csapadék nagyon jól jött, de lenne még helye a talajban a víznek az ország jelentős részén, pláne hogy a szeles idő miatt hevesen száradni kezdett a talaj. Télen megint átlag alatti mennyiség esett, a talajvízszint rekordmélységbe süllyedt. Az idei évkezdet a legszárazabbak közé tartozik, március közepén már sokfelé volt aszály, a nyári növényekre már nagy fokú aszályt jeleznek, ami az ország gazdasági teljesítményét is erősen korlátozhatja. Nem véletlen, hogy vízmérnök, biológus, talajkutató és geográfus együtt szorgalmazza a paradigmaváltást a vízgazdálkodásban.


Egy növény, amely évezredeket élt túl, és most a klímaváltozás teszi próbára – interjú Laki Juli olívatermesztővel

Az Honest Toil egy görögországi kis termelő és a környező kistermelők farmjairól származó, szűretlen, extra szűz olívaolajat forgalmazó márka, amelyet Laki Juli és partnere, Tom alapítottak – ők maguk is termelők. Az Honest Toilt tizenöt éve indították útjára, mára elismert prémium olívaolaj-márkává vált Európában. Laki Julival az olívatermesztés mindennapjairól, a márka születéséről, a magyar piac sajátosságairól és az éghajlatváltozás hatásairól beszélgettünk.







Már nem is unokáink, hanem 30 évvel idősebb önmagunk alól zabáljuk fel a Földet

Hiába a klímaperek, a jog megengedi, hogy feléljük a Föld erőforrásait, a károkat pedig másra hagyjuk. Ez a más azonban szintén mi magunk vagyunk, csak 30 évvel később. Vajon az együttműködés, vagy a szűkülő erőforrások miatt élesedő versengés határozza meg a jövőt? Jordán Ferenc ökológus és Sulyok Katalin környezetjogász együtt kereste a megoldásokat.




Miért beteg a téli olimpia?

A pénteken milánói és cortinai központtal megkezdődő téli olimpia eseményei ideiglenesen elterelhetik a figyelmet arról, milyen súlyos nehézségekkel kell szembenéznie a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak és a jövő potenciális szervezőinek. Ha a játékok havas-jeges kiadásának léte egyelőre nem is kérdőjeleződik meg, a jövőben alaposan át kell alakulnia, ha nem akar tovább veszíteni a vonzerejéből.