A vékonyodó hótakaró és a hőhullámok is hozzájárulnak a svájci gleccserek gyors olvadásához egy friss jelentés szerint. A szakemberek szerint akkor is folytatódna az olvadás, ha még ma stabilizálódna a klíma.
A legújabb bírósági döntések értelmében konkrétan megállapítható a nagyvállalatok felelőssége a klímakatasztrófákban, kártérítési perek sora jöhet.
Felvázolták a világ vezetői azokat a stratégiákat, amelyekkel segítenének megfékezni a klímaváltozást.
A Föld működését szabályozó kilenc létfontosságú környezeti folyamat közül hét már átlépte a biztonságos működés határát, és ez komoly veszélyt hordoz magában.
Egy friss kutatás szerint a Föld szárazságra hajlamos régióinak 74 százaléka nagy bajban lesz az évszázad végére, ezeken a helyeken ugyanis elhúzódó, súlyos vízhiányra lehet számítani.
Folyamatosan olvad egy gleccser Alaszkában, a folyamat során keletkező víz már egy kisebb sziklás hegyet is szigetté alakított.
Sorozatban harmadik éve olvadnak a gleccserek is, vizük emiatt 1,2 milliméterrel emelte a tengerszintet.
Mozgásba lendültek a klímaváltozás elleni küzdelmet szívükön viselők a korábbi klímatörvényt megsemmisítő alkotmánybírósági döntés után. Meg szeretnék mutatni a kormánynak, hogy milyen legyen az új törvény, mert nagy a tét: mennyire leszünk képesek megbirkózni a klíma- és ökológiai válság egyre durvuló hatásaival?
Új megvilágításba helyezi a legnagyobb károsanyag-kibocsátók klímaváltozásra gyakorolt hatását egy friss kutatás. Úgy tűnik, az extrém hőhullámok jelentős része elkerülhető lenne, ha néhány kibocsátó nem lenne.
A klímaváltozás komoly hatással van az energiaszektorra: a forróbb nyarak miatt egyre több energiára van szükség hűtéshez – ennek egy részét napenergiából is fedezhetjük. Csakhogy hiába jön egyre több napsugárzás, a forrósodó nappalok próbára teszik a napelemeket.
Új felmérés mutat rá, a klímaváltozás miatti hőhullámokat egyre többen érzik a bőrükön és a pénztárcájukon egyaránt. A kormány segítségében pedig egyre kevesebben hisznek.
A felhalmozásalapú hozzáállásnál fontosabb az élmény- és közösségalapú, a pénznél pedig az idő – derül ki a zCast idei őszi évadjának első adásából, amelyben Mező Jánossal, a Greenpeace Magyarország ügyvezető igazgatójával és Kőváry Zoltán klinikai szakpszichológussal beszélget a klímaszorongásról Fait Federika házigazda. Az adásban szóba kerülnek a szorongást kiváltó okok, a világban kibontakozó polikrízis és történelmi gyökerei, az emberiség és a természet közötti fenntarthatatlan kapcsolat, az individualizmus térnyerése. És persze a megoldási lehetőségek: gondolkodásmódunk és boldogságképünk átalakítása. De hogyan is?
A mókusmigrációval azonban meggyűlik a bajuk Angliában az őshonos vörös mókusoknak, akiket az Amerikából behozott szürke mókusok a szigetország nagy részéről már kiszorítottak.
Egész hegyoldalak szakadnak le, a kőlavinák falvakat, túrázókat söpörnek el. Helyszíni jelentésünk az Alpokból és a Karakorumból is hasonló képet mutat. Menekülni csak úgy lehet, ha otthon maradsz.
Szinte tökéletesen találták el a kutatók 30 évvel ezelőtt, hogy 2023-ra milyen mértékben emelkedik majd a tengerek szintje a globális felmelegedés következtében. Ez egyszerre jó és rossz hír.
Sikerült tárolni egy norvégiai cementgyár által termelt szén-dioxidot, méghozzá az Északi-tenger fenekén. Az eredmény azt mutatja, hogy a gyakorlatban is működik az elméleti eljárás.
Az éghajlatváltozás problémája nem oldható meg olyan egyszerű intézkedésekkel, mint a fák ültetése – mutat rá egy friss kutatás. A természetes szárazföldi élőhelyek helyreállítása sokkal kevesebb szén-dioxidot képes eltávolítani a levegőből, mint azt a korábbi modellek sugallták. A kutatók szerint most az a legfontosabb, hogy minél gyorsabban csökkenjen a kibocsátások mértéke.
Veszélyes bakteriális fertőzés terjed az Egyesült Államokban idén nyáron, a húsevő baktérium egyre nagyobb problémát jelent több államban is – és ez legalább részben a klímaváltozás számlájára írható.
