A technológia az egyetlen reményünk az éghajlat megmentésére, mert úgy tűnik, az emberek nem akarják visszafogni a fogyasztásukat – mondja Bart István klímapolitikai szakértő, akinek Napozószékek a Titanicon címmel jelent meg kötete a klímaváltozásról.
Bár Chris Wright szerint nincs éghajlati válság, visszautasította azokat a vádakat, amelyek szerint tagadná az éghajlatváltozást.
Az Európai Unió Szociális Klímaalapja 2026-tól közel 1100 milliárd forintot folyósít a magyar energia- és közlekedési szegénység enyhítésére. Ezúttal a pénznek nem a NER-vállalkozók, hanem a rászorulók zsebében kellene landolnia, részben akár közvetlenül, Zöld Jövedelem formájában.
Egyénileg is tudunk tenni a klímaváltozás ellen, de az államot is tettekre kell sarkallni, és közösen kialakítani olyan kereteket, amik révén a környezettudatos választás lesz a legolcsóbb és a leglogikusabb – mondja Bart István klímapolitikai szakértő a fenntarthatósággal foglalkozó TEDx-videósorozatunk záró epizódjában..
Sokan kritizálják a berlini Potsdamer Platz közelében épülő modern művészeti múzeumot, amely főként betonból épül, és még annyira sem lesz energiahatékony, mint Berlin régebbi múzeumépületei. Egyesek szerint nem is most, az energiaválság kellős közepén kellene ilyen nagy építkezéseket végrehajtani.
Mindenképpen az emberek fogják megfizetni a zöld átállás költségét, amiről egyelőre nem is tudjuk biztosan, mekkora lesz – derült ki egy szerdai vitaesten. Eldönthetjük, hogy a társadalom melyik csoportja milyen mértékben járuljon ehhez hozzá, az viszont biztos, hogy az államnak nem kellene dotálnia a jacuzzik fűtését, és költhetné klímatudatosabban az adófizetők pénzét. A Green Policy Center vitaestjén egy volt paksi államtitkár és két zöld átalakulásban jártas közgazdász kereste a válaszokat a klímapolitika pénzégető kérdéseire.
Ennek is, annak is megvannak az előnyei és a hátrányai, de van egy nagy különbség, ami mellett nem mehetünk el.
A világ vezetőinek maszkírozott tüntetők csak a fejüket vakarták, amikor a vaskos számla megérkezett.
A választásokon győztes szociáldemokraták a zöldekkel és a liberálisokkal alakíthatnak kormányt. Csakhogy a zöldek és a liberálisok igen eltérően ítélik meg a klímaváltozás elleni harcot.
A köztársasági elnök szerint leginkább a klímapolitikáról és a családvédelmi intézkedésekről volt szó.
Számos, a lakossági közvetlen fogyasztásban meghatározó áruk esetében még nem jelenik meg a szén-dioxid-kibocsátás problémája, ez azonban hamarosan változhat.
Két napos rendkívüli csúcstalálkozót tartanak az uniós állam- és kormányfők Brüsszelben. A napirenden az EU-orosz kapcsolatok, a brexit, a Covid-járvánnyal kapcsolatos helyzet és az éghajlatpolitika kérdései szerepelnek. Rendkívüli témaként szó lesz a fehérorosz hatóságok által leszállásra kényszerített polgári légijárat ügyéről is.
Jövő csütörtöktől érhető el az a dokumentum, amely 2030-ig meghatározza majd Magyarország klíma- és energiapolitikai prioritásait és felváltja az eddigi Nemzeti Energiastratégiát. A 2050-ig szóló tervet az év végére ígérik.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium az idei év végéig dolgozza ki a hosszú távú, átfogó, a 2050-es klímasemlegesség eléréséhez szükséges nemzeti fejlődési stratégiát.
Miután Donald Trump amerikai elnök úgy döntött, kivezeti országát a 2015-ös párizsi klímaegyezményből, a világ szeme a további jelentős szennyezőkre, Kínára és az EU-ra szegeződött. Az unió 2030-ig növeli a megújulók részesedését az energiamixből, ám azt a döntést, hogy 2050-re elérje a karbonsemlegességet, Magyarország, Lengyelország és Csehország megvétózta.
A klímaváltozás hatásainak mérséklése a pénzügyi stabilitás szempontjából is elemi érdek, amelyet a pénzpiaci szereplőknek, a szabályozó és felügyelő intézményeknek saját eszközeikkel is támogatni kell – mondta Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke.
Párizsban ebédelt a francia államfővel a magyar miniszterelnök, aki azt is elmagyarázta az Elysée-palota udvarán, miért látja másképp a migrációs politikát. Közös sajtónyilatkozatukat azonban egy szokatlan dicsérettel kezdte Macron felé.
Zágrábban nem csináltak nagy ügyet belőle, de ettől még tény: Horvátország ebben is lelépett bennünket.
A környezetvédelem patriótái semmiféle kritikát nem fogalmaznak meg a kormánnyal szemben, még akkor sem, ha szakmailag nem támogatják döntéseiket – írja az e heti HVG.
A lengyel energiaszektor korszerűsítése sok pénzbe kerülne, de a lengyel kormányfő mégis bejelentette, hogy nem emelik az áram árát jövőre.
