szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Jövő csütörtöktől érhető el az a dokumentum, amely 2030-ig meghatározza majd Magyarország klíma- és energiapolitikai prioritásait és felváltja az eddigi Nemzeti Energiastratégiát. A 2050-ig szóló tervet az év végére ígérik.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) az idei év végéig dolgozza ki a hosszú távú, átfogó, az EU által kitűzött 2050-es klímasemlegesség eléréséhez szükséges Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégiát – közölte pénteki sajtótájékoztatóján Palkovics László innovációs és technológiai miniszter és Kaderják Péter energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkár.

Orbán Viktor csütörtöki évindító sajtótájékoztatóján már elárult néhány részletet a kormány klíma- és környezetvédelmi akciótervéről, ennek részletezését február végére ígérte a kormányfő. Másnap már elhangzottak vállalások és konkrét célok: Magyarország energiatermelése 2030-ra 90 százalékban szén-dioxid- és karbonsemleges lesz (igaz, ezt már novemberben is közölték) és 2040-re a jelenlegi, több mint 30 százalékról 20 százalék alá szeretnék csökkenteni a hazai villamosenergia-import arányát. A célok között elhangzott az is, hogy 2030-ig 40 százalékkal csökkentsék az üvegházhatású gázkibocsátást.

Az eseményen többször kihangsúlyozták, hogy még az Európai Bizottság sem tudja, pontosan hogyan érhetik el a kitűzött célokat és hogy még értelmezik az elfogadottakat, ennek megfelelően egy keretstratégia született meg a kormány részéről. Azt viszont már lehet tudni, hogy a jövő csütörtökön megjelenő, 2030-ig szóló stratégia 4 fő területre fog koncentrálni:

  • a fogyasztók középpontba helyezése,
  • az energiaellátás biztonságának erősítése és az energiafüggetlenség erősítése,
  • az energiaszektor klímabaráttá tétele
  • az energetikai innovációk ösztönzése.

Ezeket a területeket a jövőben támogatásokkal és tematikus programokkal is erősíteni szeretnék, ám ennek részleteit egyelőre nem közölték. Az viszont biztos, hogy a stratégiában a villamosenergia központi szerepet tölt be: a kormány célja, hogy a villamosenergia-termelés legnagyobb része két forrásból, atomenergiából és megújuló energiából, elsősorban napenergiából származzon. Ennek megfelelően az energiafelhasználásban 14 százalékról legalább 21 százalékra szeretné a kormány növelni a megújuló energiaforrások részarányát 2030-ra.

A klímastratégia megszületése azért sem volt zökkenőmentes, mert a magyar kormány korábban Lengyelországgal közösen vétózta meg a klímasemlegességre vonatkozó vállalást az átállás magas költségeire hivatkozva, később azonban a zöldfejlesztésekre igénybe vehető támogatások miatt Magyarország is zöld utat adott az EU decemberben elfogadott klímaterveinek. Persze ezt feltételekhez kötötték és továbbra is ragaszkodnak ahhoz, hogy a „legnagyobb klímarongálókkal” fizetessék meg a klímavédelem árát, valamint a pénteki sajtótájékoztatón is elhangzott, hogy a kormány kitart amellett, hogy a háztartások számára ne emelkedjenek az energia- és az élelmiszerárak – ez már csak a rezsicsökkentés, mint évek óta hatékony politikai fegyver miatt is fontos lehet a számukra. A kohéziós pénzek megtartásához is ragaszkodnak, továbbá az atomenergia használatához: Palkovics László elmondta, hogy nukleáris energia nélkül nem megvalósíthatóak a párizsi célok. A számítások szerint a célok elérése 50 ezer milliárd forintba fog kerülni, amelynek egy részét az EU-s forrásoktól remélik.

Most már fontos a korábban dugdosott konzultáció

Az új stratégiát megelőzte a párizsi klímaegyezmény megkötésekor előírt Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégia elkészítése és a szintén előírt társadalmi konzultáció, amit a magyar kormány enyhén szólva sem ismertetett és ellentmondásos volt az állásfoglalásuk abban a tekintetben, hogy számít-e nekik az emberek véleménye, vagy sem.

A kérdőívet sehol nem hirdették meg, kitöltésére is mindössze egy hetet hagytak, ám miután a média kiszúrta, több mint 200 ezren töltötték ki. Ezzel szemben a pénteki sajtótájékoztatón ezt már sikeresnek értékelték és fontos iránymutatásként jelent meg a társadalmi konzultáció, aminek eredményeképpen az hangzott el, hogy a magyarok osztják a kormány klímaügyekben képviselt álláspontját és a kérdőívek kiértékelése alapján 92 százalékban támogatják, hogy Magyarország 2050-re klímasemleges legyen.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
hvg.hu Gazdaság

Orbán Macronnak: Magyarország egy klímabajnok

Párizsban ebédelt a francia államfővel a magyar miniszterelnök, aki azt is elmagyarázta az Elysée-palota udvarán, miért látja másképp a migrációs politikát. Közös sajtónyilatkozatukat azonban egy szokatlan dicsérettel kezdte Macron felé.

Kovács Gábor hvg360

Klímaharc előtt: Orbán mellélőhet a Mátrai Erőmű átalakításával

A kormány azt reméli, hogy a Mészáros Lőrinctől visszavásárolt visontai szénerőmű gázüzeművé alakítására rengeteg pénzt kaphat majd az Unió klímavédelmi programjából, miközben a következő évtizedben nem új gáztüzelésű erőművekre lenne szükség, hanem a meglévők jobb kihasználására.