Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) az idei év végéig dolgozza ki a hosszú távú, átfogó, az EU által kitűzött 2050-es klímasemlegesség eléréséhez szükséges Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégiát – közölte pénteki sajtótájékoztatóján Palkovics László innovációs és technológiai miniszter és Kaderják Péter energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkár.

Orbán Viktor csütörtöki évindító sajtótájékoztatóján már elárult néhány részletet a kormány klíma- és környezetvédelmi akciótervéről, ennek részletezését február végére ígérte a kormányfő. Másnap már elhangzottak vállalások és konkrét célok: Magyarország energiatermelése 2030-ra 90 százalékban szén-dioxid- és karbonsemleges lesz (igaz, ezt már novemberben is közölték) és 2040-re a jelenlegi, több mint 30 százalékról 20 százalék alá szeretnék csökkenteni a hazai villamosenergia-import arányát. A célok között elhangzott az is, hogy 2030-ig 40 százalékkal csökkentsék az üvegházhatású gázkibocsátást.

Az eseményen többször kihangsúlyozták, hogy még az Európai Bizottság sem tudja, pontosan hogyan érhetik el a kitűzött célokat és hogy még értelmezik az elfogadottakat, ennek megfelelően egy keretstratégia született meg a kormány részéről. Azt viszont már lehet tudni, hogy a jövő csütörtökön megjelenő, 2030-ig szóló stratégia 4 fő területre fog koncentrálni:

• a fogyasztók középpontba helyezése,
• az energiaellátás biztonságának erősítése és az energiafüggetlenség erősítése,
• az energiaszektor klímabaráttá tétele
• az energetikai innovációk ösztönzése.

Ezeket a területeket a jövőben támogatásokkal és tematikus programokkal is erősíteni szeretnék, ám ennek részleteit egyelőre nem közölték. Az viszont biztos, hogy a stratégiában a villamosenergia központi szerepet tölt be: a kormány célja, hogy a villamosenergia-termelés legnagyobb része két forrásból, atomenergiából és megújuló energiából, elsősorban napenergiából származzon. Ennek megfelelően az energiafelhasználásban 14 százalékról legalább 21 százalékra szeretné a kormány növelni a megújuló energiaforrások részarányát 2030-ra.

A klímastratégia megszületése azért sem volt zökkenőmentes, mert a magyar kormány korábban Lengyelországgal közösen vétózta meg a klímasemlegességre vonatkozó vállalást az átállás magas költségeire hivatkozva, később azonban a zöldfejlesztésekre igénybe vehető támogatások miatt Magyarország is zöld utat adott az EU decemberben elfogadott klímaterveinek. Persze ezt feltételekhez kötötték és továbbra is ragaszkodnak ahhoz, hogy a „legnagyobb klímarongálókkal” fizetessék meg a klímavédelem árát, valamint a pénteki sajtótájékoztatón is elhangzott, hogy a kormány kitart amellett, hogy a háztartások számára ne emelkedjenek az energia- és az élelmiszerárak – ez már csak a rezsicsökkentés, mint évek óta hatékony politikai fegyver miatt is fontos lehet a számukra. A kohéziós pénzek megtartásához is ragaszkodnak, továbbá az atomenergia használatához: Palkovics László elmondta, hogy nukleáris energia nélkül nem megvalósíthatóak a párizsi célok. A számítások szerint a célok elérése 50 ezer milliárd forintba fog kerülni, amelynek egy részét az EU-s forrásoktól remélik.

Most már fontos a korábban dugdosott konzultáció

Az új stratégiát megelőzte a párizsi klímaegyezmény megkötésekor előírt Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégia elkészítése és a szintén előírt társadalmi konzultáció, amit a magyar kormány enyhén szólva sem ismertetett és ellentmondásos volt az állásfoglalásuk abban a tekintetben, hogy számít-e nekik az emberek véleménye, vagy sem.

A kérdőívet sehol nem hirdették meg, kitöltésére is mindössze egy hetet hagytak, ám miután a média kiszúrta, több mint 200 ezren töltötték ki. Ezzel szemben a pénteki sajtótájékoztatón ezt már sikeresnek értékelték és fontos iránymutatásként jelent meg a társadalmi konzultáció, aminek eredményeképpen az hangzott el, hogy a magyarok osztják a kormány klímaügyekben képviselt álláspontját és a kérdőívek kiértékelése alapján 92 százalékban támogatják, hogy Magyarország 2050-re klímasemleges legyen.