Az EUrologus összeszedte, mely elemei születtek meg az EU zöld- és fenntartható átállást célzó törekvéseinek 2023-ban, és melyek tető alá hozása várható az új évben.
A megújuló energiatermelés terjedésének gyors üteme tartja nyitva a lehetőséget, hogy képesek legyünk teljesíteni a párizsi klímacélokat.
A svéd gyártó már csak néhány hónapig gyárt gázolajjal üzemelő erőforrásokat.
A világ egészét nézve az országok többsége még mindig túl keveset tesz a klímasemlegesség eléréséért.
Ideiglenes politikai megállapodásra jutott a tagállamok Tanácsa az Európai Parlamenttel arról, hogy az elkövetkező években Európa-szerte több elektromos, illetve alternatív üzemanyagokat értékesítő töltőállomás épül majd. A nagyobb utakon nagy teljesítményű állomások hálózatát kell biztosítani, de alapvetően minden elektromos autónak „joga lesz” saját töltőállomásra.
Bár a megállapodás pontos részletei nem ismertek, és nem is támogatja minden tagállam, de megszületett a többségi álláspont a károsanyagkibocsátás-mentes személyautók és kisteherautók kizárólagos forgalmazásáról 2035-től.
A célt első Fenntarthatósági jelentésükben fogalmazták meg.
Todd Smith repülni akart, amióta az eszét tudja. Családja támogatásával sikerült elvégeznie a méregdrága pilótaképzést. Amikor azonban végre megkapta álmai állását, feloldhatatlan lelkiismereti válságba sodorta a klímakrízis. A Deutsche Welle riportja.
A jelenlegi tervek helyett öt évvel később jönne el a nullaemissziós járművek kora.
A pályázók harmada került be a programba, melynek célja a klímasemlegesség elérése.
Az ígérik alig több mint tíz év alatt teljesen klímasemleges vállalattá válnak.
Az Európai Bizottság idén júliusban mutatta be új erdészeti stratégiáját, amely már a 2050-es klímasemlegesség jegyében készült. Szükség is lesz az áttörésre ezen a téren, mert az Európai Számvevőszék szerint az elmúlt hét évben sokkal többet lehetett volna tenni az erdők védelme érdekében.
Egyes szakértők és kormányzati stratégiai dokumentumok szerint is magas kitettséget és függőséget jelez, hogy Magyarország villamosenergia-importja az elmúlt évtizedben stabilan harminc százalék körül ingadozott. Az EU és így Magyarország által is célul tűzött 2050-es klímasemlegesség elérésének egyik feltétele azonban éppen annak a valóságot már régen nem fedő gondolkodásnak a meghaladása, hogy az országok szigetszerűen működnek az európai energiarendszerben, és minden időpillanatban vagy tetszőleges időhorizonton a belső keresletet belső kínálatból kell fedezni. A klímasemlegességet az EU országai csak együtt, egy hatékonyan működő villamosáram-piaccal és összekapcsolt infrastruktúrával képesek elérni, biztosítva, hogy a különböző forrásokból, különböző országokban versenyképesen és zölden előállított áram mindenhova eljusson.
Tóth Péterrel, az Electrolux Magyarország Értékesítési Divíziójának Vezetőjével beszélgettünk az elmúlt egy év trendjeiről, és arról, hogy milyen kihívások elé állítja a gyártókat a környezettudatosság fontossága. Az Electrolux a pandémia alatt még inkább ráfeküdt az online vásárlásra, és ott tartunk, hogy lassan tényleg fölösleges elmennünk a boltokba, hogy elképzelhessük az új sütőnket a konyhánkban.
Az EU 2030-ig legalább 55 százalékkal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest.
A világ jelentős része látszólag felismerte, hogy az emberiségnek belátható időn belül el kell érnie a nettó nulla üvegházgáz-kibocsátásokat, hogy ne fokozzuk tovább a klímaváltozást. A hangzatos klímasemlegességi dátumokat megfogalmazó országok és óriáscégek azonban úgy viselkednek, mint a népmesei okos lány: hoznak is, meg nem is. A kitűzött zéró célszámok mögött jelenleg nem látszanak a konkrét és hatékony cselekvési tervek. A most is elérhető kibocsátáscsökkentési módszereket olyan trükkökkel igyekeznek elfedni, mint a technológiailag gyerekcipőben járó szénkivonás és -megkötés vagy a kibocsátások máshol történő kiváltása (offsetting). A klímapolitikai „kreatív könyvelés” helyett átlátható, robusztus és igazságos kibocsátáscsökkentési tervekre volna szükség. Ezen a téren pedig az Európai Unió is jobban teljesíthetne, Magyarország pedig akár az élbolyba is tartozhatna. Lehoczky Annamária, meteorológus, éghajlatkutató (PhD), környezeti szakújságíró írása.
