Miközben a digitalizáció és a fenntarthatóság, állítják az iparág szereplői, kéz a kézben járnak, a valóságban, ha egyet lépünk a színfalak mögé, kiderül, hogy az újabb és újabb, egyre több számítási kapacitást igénylő technológiák bevezetésével egyre inkább terheljük a természetet. De mi történik, ha nemcsak a színfalak mögé lépünk, hanem egyet előre is?
Egy új módszerrel közelebb lehetne kerülni a további hőmérséklet-emelkedés megelőzéséhez – állítják amerikai kutatók, akik a zúzott vulkáni kőzetek szántóföldek talajába keverésének hatásait vizsgálták.
Európában talán inkább csak turisztikai veszteség, de világméretekben vészes klímakockázat, hogy visszafordíthatatlan folyamattá vált a gleccserek olvadása.
Rekordmennyiségű szén-dioxid-kibocsátást okoztak az idei erdőtüzek az északi féltekén – számolt be róla az Európai Unió Copernicus Légkörfigyelő Szolgálatának (CAMS) csütörtökön kiadott előzetes jelentése.
A NASA szerint június, július és augusztus együtt 0,23 Celsius-fokkal voltak melegebbek, mint bármely más nyár a nyilvántartásukban, és 1,2 Celsius-fokkal ütötték túl az 1951 és 1980 közötti nyári átlaghőmérsékletet.
Évenként 200 000 amerikai halálát is okozhatja 2100-ra a klímaváltozás okozta felmelegedés, ha az emberek nem tudnak alkalmazkodni a megváltozott éghajlathoz.
Brit kutatók szerint az El Niño okozta szárazság és hőség több fát pusztít el, mint amennyi új képes növekedni.
Bár elsőre nem látszik összefüggés az orvvadászat és az éghajlatváltozás között, amerikai kutatók rámutattak, hogy az előbbi messzemenő következményekkel járhat bolygónk éghajlatára, hozzájárulhat a rettegett klímakatasztrófához.
Döbbenetes változások zajlanak a hegyek között, és a gleccserek olvadása közvetlenül hat ránk itt, Magyarországon is. Földes András dokumentumfilmje.
Vezető tudósok tucatjai írták alá a nyílt levelet, amelyben arra kérik az érintett cégeket, alaposan vizsgálják meg, milyen hatással lesz a bolygóra, ha – egyébként jó cél érdekében – megbolygatják az óceánok ökoszisztémáját.
Norvég kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy klímaváltozáshoz jellemzően köthető érzelmek – félelem, remény, szomorúság, bűntudat, harag – közül melyik késztethet a leginkább valakit arra, hogy aktívan lépjen fel az ügyben.
A klímaválságról beszélt és a károsanyag-kibocsátás csökkentését, valamint a zöld fejlődés támogatását sürgette António Guterres ENSZ-főtitkár csütörtökön a jakartai Kelet-ázsiai csúcstalálkozón elmondott beszédében.
A globális klímaváltozás miatt gyakrabban, évi 10–15 alkalommal éri el Európát a szaharai por, és ennek következtében nemcsak több a légúti megbetegedés, vírusok és egyéb kórokozók terjedhetnek a levegőben vagy szebb naplementéket lehet fotózni, hanem a hó is gyorsabban olvad a kontinensen.
Az idei nyár volt a valaha mért legmelegebb a Föld északi féltekéjén a Meteorológiai Világszervezet (WMO) szerdai bejelentése szerint.
A magyar gabonatermesztők mérsékelt versenyképessége is oka annak, hogy a kormány szeptember közepe után is fenn akarja tartani az importtilalmat. A hátrányt a tudomány segítségével lehetne leküzdeni.
Turistaszezonnak hívják, amikor a világ szerencsés és megnyomorított fele a válság sújtotta övezetekben randevúzik, és farkasszemet néz. A ki-tudja-hányadik erdőtűz után más is szítja a tüzet. Beérik a nálunk is oly ismerős ellenségképzés, idegen- és emberellenesség. Vélemény.
A színház egyik szponzorának olaj- és gázbefektetései ellen tiltakoztak.
Kósa Lajos a klímavédelem ügyében is képes kinyilatkoztatni a tutit. A debreceni Farmer Expón például azt mondta, ha megiszunk egy kólát vagy egy sört, természetesen büfögünk tőle, ettől szén-dioxid kerül a levegőbe, mégsem tiltják be ezeket az italokat. A Duma Aktuál ennek a sajátos okfejtésnek ered a nyomába, és rettentően izgalmas tudományos következtetésekre jut. Megtudhatjuk például, hogy mi köze a gólyának az üvegházhatáshoz, valamint, hogy ha metán napján böfög a szarvasmarha, akkor negyven napig böfögni fog. Főleg, ha kólát iszik. Kósa pedig valószínűleg elaludt a Spektrum előtt.
Hiába hűtjük le klímaberendezéssel otthonainkat, ha közben szinte megfőzzük városunkat egy hőhullám idején. Akár 2 fokkal is növelheti hőmérsékletet a folyamatos klímázás, miközben egyre többen szerelik fel lakásukat velük.
A világszervezet szerint sürgősen cselekedni kellene a klímaváltozás miatt, a szaúdi óriáscég azonban válaszra sem méltatta az ENSZ-t.
