A klímaválságról beszélt és a károsanyag-kibocsátás csökkentését, valamint a zöld fejlődés támogatását sürgette António Guterres ENSZ-főtitkár csütörtökön a jakartai Kelet-ázsiai csúcstalálkozón elmondott beszédében.
A globális klímaváltozás miatt gyakrabban, évi 10–15 alkalommal éri el Európát a szaharai por, és ennek következtében nemcsak több a légúti megbetegedés, vírusok és egyéb kórokozók terjedhetnek a levegőben vagy szebb naplementéket lehet fotózni, hanem a hó is gyorsabban olvad a kontinensen.
Az idei nyár volt a valaha mért legmelegebb a Föld északi féltekéjén a Meteorológiai Világszervezet (WMO) szerdai bejelentése szerint.
A magyar gabonatermesztők mérsékelt versenyképessége is oka annak, hogy a kormány szeptember közepe után is fenn akarja tartani az importtilalmat. A hátrányt a tudomány segítségével lehetne leküzdeni.
Turistaszezonnak hívják, amikor a világ szerencsés és megnyomorított fele a válság sújtotta övezetekben randevúzik, és farkasszemet néz. A ki-tudja-hányadik erdőtűz után más is szítja a tüzet. Beérik a nálunk is oly ismerős ellenségképzés, idegen- és emberellenesség. Vélemény.
A színház egyik szponzorának olaj- és gázbefektetései ellen tiltakoztak.
Kósa Lajos a klímavédelem ügyében is képes kinyilatkoztatni a tutit. A debreceni Farmer Expón például azt mondta, ha megiszunk egy kólát vagy egy sört, természetesen büfögünk tőle, ettől szén-dioxid kerül a levegőbe, mégsem tiltják be ezeket az italokat. A Duma Aktuál ennek a sajátos okfejtésnek ered a nyomába, és rettentően izgalmas tudományos következtetésekre jut. Megtudhatjuk például, hogy mi köze a gólyának az üvegházhatáshoz, valamint, hogy ha metán napján böfög a szarvasmarha, akkor negyven napig böfögni fog. Főleg, ha kólát iszik. Kósa pedig valószínűleg elaludt a Spektrum előtt.
Hiába hűtjük le klímaberendezéssel otthonainkat, ha közben szinte megfőzzük városunkat egy hőhullám idején. Akár 2 fokkal is növelheti hőmérsékletet a folyamatos klímázás, miközben egyre többen szerelik fel lakásukat velük.
A világszervezet szerint sürgősen cselekedni kellene a klímaváltozás miatt, a szaúdi óriáscég azonban válaszra sem méltatta az ENSZ-t.
A császárpingvineknek áprilistól januárig lenne szükségük arra, hogy stabil legyen a tengeri jég az Antarktisznál, különben veszélybe kerül a szaporodásuk.
Az amerikai kutatók által vizsgált methylotuvimicrobium buryatense nevű baktériumtörzs képes felfalni a metánt, majd szén-dioxiddá és biomasszává alakítja azt. Ezeket ráadásul hasznosan is fel lehet használni.
Egy sor kötelezettséget ró a tagállamokban – így Magyarországon is – működő bankokra az Európai Unió, részben azért, hogy ellenállóbbak legyenek a klímaváltozás hatásainak, részben pedig, hogy jobban hozzájáruljanak a klímaváltozás hatásainak kordában tartását szolgáló célok teljesítéséhez. De honnan tudhatjuk, mennyire veszik ezt komolyan?
A lassan kiapadó tó miatt tönkre fognak menni a környék termelői is, hiszen nem lesz mivel öntözniük földjeiket.
Hamarabb olvadt el a sarkvidéki jég, mint amihez a császárpingvinek szoktak.
Pár nap rendkívüli hőség is elég lehet ahhoz, hogy élelmezési válság alakuljon ki a világ egyes régióiban – állítja egy új tanulmány. A szerzők legfontosabb megállapítása az, hogy a közhiedelemmel ellentétben nemcsak egy-egy rosszabbul sikerült betakarítási időszak vagy aszályos év, hanem néhány nagyon meleg nap hatására is több millióan kerülhetnek az éhezés küszöbére.
Minden jel arra mutat, hogy csúszik Magyarország leginkább szennyező erőművének leállítása. A kormány az új nagy gázerőművek megépítéséhez kötné a Mátrai Erőmű szenes blokkjainak kivezetését, csakhogy kétséges, hogy az ezek kiváltására szánt új gázturbinák idő előtt készen lennének, még ha a miniszterelnök legkedvesebb vállalkozói is futnak be az erre kiírt közbeszerzésen. A mátrai lignit határidőn túli égetésével ezermilliárdos nagyságrendű uniós pénz is füstbe mehet, hacsak a kormány ki nem sírja Brüsszelnél, hogy ezt elnézzék neki.
Az olvadó olaszországi gleccser a klímaváltozás egyik szimbóluma.
Az egyre szélsőségesebb időjárás következményeivel sokkal hamarabb szembesülünk, mint korábban vártuk. Van, ahol már levették a paradicsomot az étlapról, annyira megdrágult.
A globális éghajlati rendszer egyik leggyengébb pontja az Atlanti-óceán áramlási rendszere (AMOC), amely meleg vizet szállít délről északra, onnan pedig hideget délre. Csakhogy a globális felmelegedés és a jégolvadás miatt dán kutatók szerint a rendszer egyre instabilabb.
Amerikai kutatók tanulmánya érdekes összefüggést tárt fel a múltban történt éghajlatváltozások és az emberi agy mérete között, különös tekintettel a globális felmelegedési trendekre. A klímaváltozás közepén élve ez nem túl jó hír.
