2035-re teljesen elolvadhat az északi-sarki jégtakaró
Egy új kutatás sokkoló következményeket helyez kilátásba: 2035-re akár teljesen elolvadhat az északi-sarki jégtakaró.
Egy új kutatás sokkoló következményeket helyez kilátásba: 2035-re akár teljesen elolvadhat az északi-sarki jégtakaró.
Az elmúlt öt évben mérték a három legforróbb júliust a világban – közölte az Európai Unió Copernicus Légkörmegfigyelő Szolgálata (C3S), amelynek friss adatai szerint világszerte a harmadik legmelegebb július volt az idei.
Nagy kihívás elé állítja a mezőgazdaságot a klímaváltozás, a kutatók azonban most találtak egy lehetséges megoldást.
Soha nem látott hőség tombol az Északi-sarkvidéken, ahol a globális klímaváltozás sokkal erőteljesebben érezteti a hatását, mint a világ többi részén. A hagyományosan hideg vidékek felmelegedése a mi környezetünkben is súlyos következményekkel jár.
A gleccserek felét törmelék borítja világszerte. A svájci Erdő, Hó- és Tájkutatási Szövetségi Intézet (WSL) első alkalommal vizsgálta meg műholdak segítségével, milyen mértékben fedi kőtörmelék a gleccsereket.
Közép-Európa több mint 50 százalékát jelentősen érintette tavaly és 2018-ban rendkívüli szárazság.
Ha a program beválik, azt más településekre is kiterjeszthetik. A projektet uniós támogatással valósul meg.
A kutatók 2022-re várták, hogy teljesen elolvadjon két, Kanada legészakibb részén található jégsapka, ám az esemény a vártnál sokkal hamarabb következett be.
Posztapokaliptikus jövő várhat a szegediekre, ha az ember semmit nem tesz a klímaváltozás ellen – derül ki szegedi kutatók több mint ijesztő jóslatából.
A szakértők szerint a mostani időszak vízválasztó lehet a szennyező országok energiamixének jövőbeli kialakítására nézve is.
Élelmiszeripar, nagyüzemi állattartás, divat és klímaváltozás: összegyűjtöttük az elmúlt időszak legnagyobb hatású, fenntarthatósággal (vagy éppen fenntarthatatlansággal) kapcsolatos dokumentumfilmjeit és sorozatait.
Az Északi-sark körüli tengerek felszínén lebegő jégmezők összeterülete 6 millió négyzetkilométerre zsugorodott, 16 százalékkal kisebbre a 2013-tól 2019-ig terjedő évek júliusi átlagánál – közölte a bremerhaveni Alfred Wegener Intézet (AWI). A német kutatók szerint a tengerjég júliusi kiterjedése a legkisebb a műholdas megfigyelések kezdete óta.
Változás, válság vagy katasztrófa? Miért nem hiszünk a tudósoknak, és miért van már elegünk a témából? Pintér Dániel Gergő PR-stratéga és válságmenedzserrel, az Magyar Public Relations Szövetség Kríziskommunikációs Tagozatának elnökével beszélgettünk arról, hogyan is kellene hatékonyan beszélnünk a klímaváltozásról.
Több mint 14,2 ezer milliárd dolláros kárt okozhatnak az áradások az évszázad végéig, ez a világ GDP-jének ötöde.
Újszerű alapanyagot fejlesztettek ki a kutatók, amivel hatékonyabban lehetne hűteni a testet, mintha egy egész helyiséget hűtenénk.
Csak az álljon méhésznek, aki fanatikus, mert kizárólag méztermelésből már nagyon nehezen lehet megélni – mondja Barkóczi Sándor füzesgyarmati méhész. A gazda ezért több lábon áll, márciusban megnyitotta például a kaptárlevegős apartmanját, ahol méhek döngicsélése mellett és bódító mézillatban lehet relaxálni. De mi az a kaptárlevegő, miért nem lesz idén elég akácméz, és versenyezhet-e egyáltalán a turizmusra építő méhészete a klímaváltozással vagy a nagyüzemi vegyszerezéssel?
Drámai éghajlati változásokat éltek túl a hínárok, azonban az üvegházhatásúgáz-kibocsátás miatt valószínűleg hamarosan eltűnnek.
Háromnegyedével csökkent a lazacok populációja az elmúlt ötven évben, ami komoly gondokhoz vezethet.
Hetekkel hamarabb szüretelik a szőlőt, a bornak pedig magasabb lesz az alkoholtartalma.
Óriási áradások fenyegetnek a Hanna hurrikán nyomában az Egyesült Államok déli vidékein.