65 órás tüntetést kezd a Greenpeace a Karmelita kolostornál
Éppen 65 százalékkal kellene csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátást szerintük.
Éppen 65 százalékkal kellene csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátást szerintük.
Viharok, tüzek, szárazság: 2020-ban rekordösszegű kárt okoztak az Amerikai Egyesült Államokban a klímaváltozáshoz szorosan köthető jelenségek.
Először készült nagyszabású kutatás a dinitrogén-oxid környezeti hatásairól: az üvegházhatású gáz a mezőgazdasági termeléssel kerül a légkörbe.
Nem mindegy, hogy mínusz 78 fok felett vagy alatt van a hőmérséklet a sarkkörön.
Az ősszel együtt menetrendszerűen megérkeztek a poloskák, amelyekkel szemben igazán védekezni sem tudunk. De tényleg invázióról van szó, vagy csak mi érezzük úgy?
Az EU légkörfigyelő szolgálata szerint az adatokért egyértelműen az emberi károsanyag-kibocsátás a felelős.
Az átlaghoz képest sokkal nagyobb mértékben pusztulnak a fák olyan betegségek miatt, amelyek katasztrofális mértékben megszaporodtak az idei meleg és száraz tavasz miatt.
Az új európai klímarendeletről és az azzal kapcsolatos jogalkotási munkáról vitatkoztak az Európai Parlamentben. Mindennek az alapját az Európai Bizottság által elkészített és benyújtott “green deal” törvénycsomag adja, ehhez képest határozza meg az Európai Parlament a saját pozícióját.
Visszafordíthatatlan változások küszöbén állunk.
A kutatók által felmelegedési aszimmetriának nevezett jelenség a növények növekedésétől elkezdve az éjszakai fajokra is jelentősen kihat.
Sokkal több múlik a felhőkön, mint gondolnánk – hangsúlyozzák liverpooli és londoni klímatudósok.
Egy új kutatásban nem azt számolták ki, hogy mennyibe kerülne a klímaváltozás ellen küzdeni, hanem azt, hogy mennyire drága volna a kárenyhítés. Olyan számok jöttek ki, amelyekkel inkább a csillagászok szoktak foglalkozni, de egy pozitívum azért van: legalább arra van esély, ha visszafogjuk a károsanyag-kibocsátást, hogy az évszázad közepe után ne romoljon rettenetesen a helyzet még tovább.
Az északi félteke mintegy 0,1 Celsius-fokos melegedését idézték elő Kína erőfeszítései a levegő minőségének a javítására, az aeroszol-légszennyezés okozta egészségi kockázatok csökkentésére a Carnegie Tudományos Intézet kutatása szerint.
A Zhvg és a WWF Magyarország szervezésében egy videós kerekasztalbeszélgetésen neves szakemberekkel beszélgettünk arról, hol tart most a társadalom, a gazdaság és a környezet – és hogy milyen úton kellene továbblépni.
„A tett az első, a szó második” – vetítette ki a Greenpeace Budapest fölé, hogy felhívják a figyelmet az elégtelen klímavédelmi intézkedésekre.
Az élelmiszer-hulladék összetétele nem változott viszont az előző felmérés óta.
Egy-két évtizede még szinte ismeretlenek voltak Magyarországon, mostanra azonban egyre több helyen jelennek meg az invazív címeres poloskák, mivel egyre kedvezőbbek itt az életfeltételeik.
A maszkellenesek, a vírustagadók és oltásellenesek után egy újabb tudománytalan csapat köszörüli egyre hangosabban a torkát.
Egyre hosszabbak, melegebbek és gyakoribbak az óceánok hőhullámai az ember okozta klímaváltozás miatt – állapították meg a Berni Egyetem kutatói. Emiatt sok tengeri ökoszisztémának ezután hosszú pihenési időre van szüksége a regenerálódáshoz, ha egyáltalán képesek lesznek teljesen regenerálódni.
A klímaaktivista a koronavírus miatt hónapok óta nem akciózott.