Étkezés, vásárlás, közlekedés vagy akár az otthonunk energia- és vízhasználata – számtalan tényezőn múlik, mekkora az ökológiai lábnyomunk. Tudja meg kérdőívünkből, hogy mennyire szennyező, vagy mennyire jár jó úton.
Nem feledhetjük mindazt, ami a járvány kitöréséig történt, és még inkább azt, milyen feladatok várnak ránk az elmúlásával.
„Ti emlékeztek, hogy a koronavírus előtt egyáltalán miről beszélgettünk?” A közösségi oldalakon több nyelven is nagy karriert futott be a költőinek szánt kérdés, melynek megosztói arra a jelenségre reagáltak, hogy az elmúlt hetekben szinte teljesen eluralta a közbeszédet a koronavírus-járvány. A kérdés szellemes, de egyszerűen megválaszolható: a klímaváltozásról.
Az előzetes számítások szerint 5 százalékkal, de akár még annál is nagyobb mértékben csökkenhet a világon a szén-dioxid-kibocsátás. Örülni azonban egyelőre még korai.
Az óceánvíz melegedése miatt bizonyos bálnafajok egyre gyakrabban "rátévednek" a hajózási útvonalakra táplálékkeresés közben, ami jelentősen növeli a halálos kimenetelű összeütközések kockázatát a vízi járművek és a tengeri emlősök között.
A tudósok szerint még van esélyünk megmenteni a Földet: tudatos döntések sorozatával az évszázad második felére karbonsemlegessé tehetjük a bolygót.
Több napon keresztül mértek szélsőségesen magas maximális és minimális hőmérsékletet az Antarktisz Casey kutatóállomásán. Január közepén 9,2 Celsius-fok is volt.
A gazdagok a felelősek elsősorban a globális éghajlati krízisért – állapították meg a Leedsi Egyetem kutatói, akik 86 országra terjesztették ki vizsgálatukat.
Maguk egy vírus – mondja Smith ügynök a Mátrixban az emberiségről. Én remélem, hogy okosabbak vagyunk. De előbb-utóbb kiderül.
Bemutatták a világ energiatermelésének alakulását vizsgáló jelentést és nincs túl sok okunk a derűlátásra, már csak azért sem, mivel pont a legnagyobb szénenergia-termelő országok nem tesznek vállalást ennek csökkentésére.
Ha tovább nő a globális felmelegedést okozó szennyezőanyagok kibocsátása, az évszázad végére az extrém hőség a jelenleginél négyszer több embert fog sújtani, akiknek meg kell majd küzdeniük az extrém páratartalom okozta egészségi problémákkal is – figyelmeztet egy új tanulmány.
Megalapozatlanok azok a félelmek, hogy az elektromos autók használata – minden lehetséges faktort figyelembe véve – növelné a karbonkibocsátást. Ez legfeljebb a világ 5 százalékára igaz, ahol még környezetszennyező szénerőművekben termelik a villamos energia zömét – állítja nyugat-európai egyetemek egy közös kutatása.
A légszennyező anyagok és az üvegházhatású gázok légköri koncentrációjának jelentős csökkenését észlelték a világ több városai és régiója felett a koronavírus-járvány miatti intézkedések nyomán.
A hegyvidékek felmelegedése a kihalás szélére sodorhatja a görög karsztviperát (Vipera graeca) az MTA Ökológiai Kutatóközpontja tudósainak egy új kutatása szerint.
Hatszorosára gyorsult a jégolvadás Grönlandon és az Antarktiszon az 1990-es évekhez képest a globális felmelegedés hatására.
A nyugat-ausztráliai partoknál lévő víz alatti hínárerdők genetikai sokféleségének drasztikus csökkenését okozta a térségben mért eddigi legsúlyosabb óceáni hőhullám – állapította meg egy nemzetközi szakemberekből álló kutatócsoport.
A klímaváltozás okozta 90 éve egy grönlandi gleccser drámai mértékű zsugorodását egy új tanulmány szerint, amelynek készítői történelmi fotók és óceáni üledékek elemzése alapján jutottak erre a megállapításra.
A bolygó nagy ökoszisztémái, mint az amazonasi esőerdő és a korallzátonyok, a korábban feltételezettnél gyorsabb ütemben omolhatnak össze – figyelmeztetnek a kutatók egy új tanulmányban.
Az elmúlt öt év volt a Föld legmelegebb fél évtizede az időjárási feljegyzések kezdete óta – derült ki a Meteorológiai Világszervezet (WMO) szerdán kiadott klímajelentéséből, amely pontokba szedve mutatja be, mi minden változott rossz irányba.
Gyorsan gyengül a trópusi erdők szén-dioxid-elnyelő képessége – állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport mintegy 300 ezer fa harminc éven át történő figyelemmel kísérése nyomán.
