A párizsi klímaegyezmény gazdasági szempontból is észszerű megállapodás a Potsdami Klímakutató Intézet (PIK) héten bemutatott tanulmánya szerint, amelynek készítői arra jutottak, hogy a globális felmelegedés mértékének 2 Celsius-fokban való korlátozásakor a legkisebbek a klímaváltozás költségei.
A Nature Communications című tudományos folyóiratban megjelent tanulmány eredményei alapján a kutatók sürgős klímavédelmi intézkedések bevezetését szorgalmazzák, mivel az eddigi erőfeszítések véleményük szerint messze nem elegendőek a hőmérséklet-emelkedés 2 Celsius-fokban való korlátozásához.
A tanulmányban a Nobel-díjas amerikai makroökonómus, William Nordhaus modellje alapján számítógépes szimulációk segítségével összehasonlították a szélsőséges időjárási jelenségek vagy a felmelegedés egyéb következményei alapján várható klímakárokat azokkal a költségekkel – például a szénerőművek szélkerekekkel és napelemekkel való helyettesítése –, amelyek elősegítik az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését.
A vizsgálat szerint a 2 Celsius-fokos határ még "gazdaságilag optimális" lenne.
"Elfogynak azok a kifogások, amelyek a semmittevést igazolják. Mindazok, akik eddig azt mondták, hogy a klímastabilizálás szép lenne, de túl drága, most láthatják, hogy a valóságban a meg nem fékezett globális felmelegedés az, amely túl drága" – hangsúlyozta Anders Levermann, a PIK kutatója. Hozzátette: a 2 Celsius-fokban való korlátozáshoz "gyors és alapvető globális cselekvésre van szükség".
[Egyetlen szigorú lépés felpörgetné a gazdaságot, csak vagy félünk, vagy gyengék vagyunk megtenni]
A párizsi klímaegyezmény keretében az államok közössége abban egyezett meg, hogy a Föld felmelegedésének mértékét lehetőleg 1,5 Celsius-fokban, legfeljebb 2 Celsius-fokban korlátozzák. Az egyes országok által eddig kitűzött nemzeti célok azonban nem elegendőek ennek a közös célnak a megvalósításához. A novemberi glasgow-i ENSZ-klímakonferenciáig kell az országoknak előterjeszteniük a javaslataikat a korrekciókról.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos eredményeket is bemutató Facebook-oldalát.
A tízes toplistán a nyolcadik helyre került a kamcsatkai földrengés, mégsem voltak halálos áldozatok. Ez hogyan lehetséges? Cikkünkben igyekszünk válaszokat találni. Felidézzük azt a 2004-es katasztrófát is, amikor a világ egy életre megtanulta, mi az a cunami.
Ha sikerül a kormányváltás, más törvényre is hasonló sors vár.
A kormányközeli lap a közvélemény-kutató megfutamodásáról írt, aki szerint erről szó sincs.
Új műsorvezetőket kap a Kalandra fal!
