Az Alpok térségében eddig az intenzív mezőgazdaság volt a biodiverzitás legnagyobb ellensége. A jövőben azonban a helyi flórát elsősorban a klímaváltozás tizedelheti – vélik bécsi kutatók, akik a biodiverzitás jövőbeli alakulásának jelenlegi modelljeit kibővítették a földhasználatra vonatkozó előrejelzéssel.

A modell alapjául szolgáló területnek a Felső-Ausztria és Steiermark területén lévő Eisenwurzen régiót választották, itt 834 növényfaj, valamint 1300 mezőgazdasági üzem és állattenyésztő gazdaság szolgált mintául – közölte Stefan Dullinger, a Bécsi Egyetem botanikai és biodiverzitást kutató részlegének munkatársa és Veronika Gaube, a bécsi Agrártudományi Egyetem (Boku) kutatója.

Ezeknek a gazdaságoknak az üzemeltetői reagálnak a mezőgazdasági és klímakörülmények lehetséges változásaira. Döntéseik a táj megváltoztatásához vezetnek, mely a klímaváltozással együtt átalakítja a növények élőhelyét – fogalmaztak a tudósok.

[Nem kérdés, hogy történelmi időket élünk – az a kérdés, lesz-e még folytatás]

A modell nem jelez nagy változást a földterületek használatát illetően. Egyrészt az erdőket törvények védik, másrészt a legtöbb legelőt és mezőt hegyvidéki elhelyezkedése miatt nem lehet hasznosítani. A gazdák lehetőségei így eléggé korlátozottak. Ezzel ellentétben a klímaváltozás a fajok mintegy 60 százalékánál az élőhely elvesztését okozza – írják a szakértők. Ezek a veszteségek elsősorban a magasabb hegyvidéki területeken élő fajok esetében hatalmasak.

Az osztrák hegyvidéki területeken a biodiverzitást így főként a klímaváltozás fenyegeti. Ennek ellenére a földek használatával "nagyon pozitív hatást lehetne kifejteni a térség fajainak élőhelyeire" – véli Dullinger, aki szerint a biodiverzitást támogató mezőgazdaság érdekében anyagilag is ösztönző agrárpolitikára van szükség.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos eredményeket is bemutató Facebook-oldalát.