Új kormányrendelet lép életbe az örökerdők védelméért
Nem elég fát ültetni, meg is kell őrizni és fenn kell tartani a meglévőket.
Nem elég fát ültetni, meg is kell őrizni és fenn kell tartani a meglévőket.
Az ELTE TTK-n azt vizsgálták, miért hozunk radikálisabb intézkedéseket a járvánnyal szemben, mint a klímaválság ellen. Talán nem meglepő az ok: azért, mert a vírustól jobban félünk. Pedig a klímaváltozástól is kellene.
Amerikai kutatók mutattak rá, hogy számos termény nem tud megküzdeni a klímaváltozással és a kártevőkkel is egyszerre.
A klímaváltozás hatásainak megfékezése érdekében fontos, hogy áttérjünk a megújuló energiára, ez azonban sok faj fennmaradását veszélyezteti. A megújulóenergia-létesítmények többségét ugyanis Nyugat-Európában és fejlődő országokban is természetvédelmi területeken építették.
Több repülőt szorított le az égről a járvány, mint a svéd aktivista - ezt nehéz lenne cáfolni. Egy tudományos igénnyel megfogalmazott összehasonlító elemzéssel készült a Duma Aktuál, Litkai Gergely megosztja teóriáját arról is, hogy hova és miért sújt leginkább a vírus.
Étkezés, vásárlás, közlekedés vagy akár az otthonunk energia- és vízhasználata – számtalan tényezőn múlik, mekkora az ökológiai lábnyomunk. Tudja meg kérdőívünkből, hogy mennyire szennyező, vagy mennyire jár jó úton.
Nem feledhetjük mindazt, ami a járvány kitöréséig történt, és még inkább azt, milyen feladatok várnak ránk az elmúlásával.
„Ti emlékeztek, hogy a koronavírus előtt egyáltalán miről beszélgettünk?” A közösségi oldalakon több nyelven is nagy karriert futott be a költőinek szánt kérdés, melynek megosztói arra a jelenségre reagáltak, hogy az elmúlt hetekben szinte teljesen eluralta a közbeszédet a koronavírus-járvány. A kérdés szellemes, de egyszerűen megválaszolható: a klímaváltozásról.
Az előzetes számítások szerint 5 százalékkal, de akár még annál is nagyobb mértékben csökkenhet a világon a szén-dioxid-kibocsátás. Örülni azonban egyelőre még korai.
Az óceánvíz melegedése miatt bizonyos bálnafajok egyre gyakrabban "rátévednek" a hajózási útvonalakra táplálékkeresés közben, ami jelentősen növeli a halálos kimenetelű összeütközések kockázatát a vízi járművek és a tengeri emlősök között.
A tudósok szerint még van esélyünk megmenteni a Földet: tudatos döntések sorozatával az évszázad második felére karbonsemlegessé tehetjük a bolygót.
Több napon keresztül mértek szélsőségesen magas maximális és minimális hőmérsékletet az Antarktisz Casey kutatóállomásán. Január közepén 9,2 Celsius-fok is volt.
Ha tovább nő a globális felmelegedést okozó szennyezőanyagok kibocsátása, az évszázad végére az extrém hőség a jelenleginél négyszer több embert fog sújtani, akiknek meg kell majd küzdeniük az extrém páratartalom okozta egészségi problémákkal is – figyelmeztet egy új tanulmány.
Megalapozatlanok azok a félelmek, hogy az elektromos autók használata – minden lehetséges faktort figyelembe véve – növelné a karbonkibocsátást. Ez legfeljebb a világ 5 százalékára igaz, ahol még környezetszennyező szénerőművekben termelik a villamos energia zömét – állítja nyugat-európai egyetemek egy közös kutatása.
A gazdagok a felelősek elsősorban a globális éghajlati krízisért – állapították meg a Leedsi Egyetem kutatói, akik 86 országra terjesztették ki vizsgálatukat.
A légszennyező anyagok és az üvegházhatású gázok légköri koncentrációjának jelentős csökkenését észlelték a világ több városai és régiója felett a koronavírus-járvány miatti intézkedések nyomán.
A hegyvidékek felmelegedése a kihalás szélére sodorhatja a görög karsztviperát (Vipera graeca) az MTA Ökológiai Kutatóközpontja tudósainak egy új kutatása szerint.
Hatszorosára gyorsult a jégolvadás Grönlandon és az Antarktiszon az 1990-es évekhez képest a globális felmelegedés hatására.
A nyugat-ausztráliai partoknál lévő víz alatti hínárerdők genetikai sokféleségének drasztikus csökkenését okozta a térségben mért eddigi legsúlyosabb óceáni hőhullám – állapította meg egy nemzetközi szakemberekből álló kutatócsoport.
A klímaváltozás okozta 90 éve egy grönlandi gleccser drámai mértékű zsugorodását egy új tanulmány szerint, amelynek készítői történelmi fotók és óceáni üledékek elemzése alapján jutottak erre a megállapításra.