Európa-szerte egyre súlyosabb az aszály, víz nélkül pedig nincs sem élet, sem élelmiszer, legalábbis olcsó, biztonságos és bőséges semmiképp. Az egyre hevesebb és gyakoribb esőzések pedig csak tovább rontanak a helyzeten.
A koronavírus-járvány miatti korlátozásoknak köszönhetően csökkent az energiafogyasztás, soha nem látott mélységekben az olaj ára. Akár egy „most vagy soha” helyzetben is lehetnénk, hogy végleg leszámoljunk a fosszilis tüzelőanyagokkal. De vajon bekövetkezik ez? Vezető hazai szakértőket kérdeztünk meg arról, hogy milyen jövőt jósolnak az olajiparnak és a fosszilis tüzelőanyagoknak.
Egy természet helyreállításával foglalkozó ökológus hívta fel a figyelmet arra, hogy egyáltalán nem szabadna azt hinnünk, hogy „kiültethetjük” magunkat a klímaváltozásból.
A klímaváltozás miatt túlszaporodó planktonok számtalan problémát okoznak, és bár meglepőnek tűnhet, de a himalájai jég és hó olvadása is közrejátszik ebben.
Áttörést jelenthet az eredmény abban, hogy a klímaváltozás hatásaival szemben ellenállóbbá tegyük a növényeket.
Többet ártunk a környezetünknek azzal, hogy most otthon maradunk, mintha repülőre ülnénk. És az is rossz hír, hogy a légszennyezettség csökkenése fokozza a globális felmelegedést.
Közel sem csodaszer a faültetés: míg van, ahol a fák javítják a talaj vízellátottságát, máshol ellenkező hatást érnek el, és az elsivatagosodás veszélyét növelik. Ilyen Magyarországon a Duna-Tisza köze is. Továbbá vannak olyan fajok, amelyek többet árthatnak, mint használnak.
Felfedezték a kutatók, hogy az algák tudnak géneket lopni a baktériumoktól, ezáltal jobban tűrik a stresszes, változó környezetet.
A kutatók már évekkel ezelőtt figyelmeztettek, hogy elkerülhetetlen egy újabb veszélyes világjárvány kitörése. Most, hogy az új koronavírus rászabadult az emberiségre, érdemes lenne komolyabban venni azokat a tudományos előrejelzéseket, melyek szerint újabb és súlyosabb pandémiák leselkednek a világra.
Ez azért nagyon jó hír, mert bebizonyosodott, hogy jóval gyorsabban tudnak alkalmazkodni a környezeti változásokhoz, mint ahogy korábban gondoltuk.
Duplájára emelkedtek az elmúlt két évben a szélsőséges időjárás okozta viharkárok a biztosító adatai szerint.
Megúszhattuk volna válság nélkül az átállást egy tudatosabb életmódre, állítja Köves Alexandra ökológiai közgazdász, most viszont a recesszió kényszerítheti ezt ki. Az biztos, hogy az értékek úgy értelmezést nyerhetnek, és ez sok mindent megváltoztathat.
Kétszer akkor a pusztulás mértéke, mint amit a korábbi kutatások mutattak: a létfontosságú élőlények csökkenése Európában különösen nagy és ez a kutatók szerint sokkoló következményekkel járhat.
Katasztrofális számokat jósolnak a kutatók: az évtized végére akár 147 millió embert is érinthetnek az áradások.
Több mint egymilliárd állat pusztult el és óriási területek égtek le az Ausztráliában hónapokon át tomboló bozóttüzekben, melyek füstjét több ezer kilométerrel messzebb is érezni lehetett.
Leállt a fél világ, Kína felett kitisztult az ég, globálisan jelentősen lecsökkent a károsanyag-kibocsátás: a Föld napján ünnepelhetnénk, de valójában mindez meg sem kottyan a klímaváltozásnak. Mostanra pedig az is világos, hogy a környezetünk tendenciózus pusztítása hozzájárult a koronavírus-járványhoz. Ha eddig kongatták, most már verik a kutatók a vészharangot: az epidémia lehet az egyik utolsó nagy lehetőségünk.
Az Európai Unió Copernicus Klímaváltozási Szolgálata (C3S) a Föld napja alkalmából közölte a 2019-re vonatkozó meteorológiai adatokat. A helyzet nagyon elszomorító.
Egyre közelebb lehetünk egy újonnan publikált kutatás szerint a klímaváltozásnak ahhoz a pontjához, ahonnan nincs visszaút.
Nem elegendő a klímaváltozás megállításához az üvegházhatású gázok kibocsátásának a koronavírus-járvány miatt bekövetkező csökkenése – közölte Meteorológiai Világszervezet (WMO), arra sürgetve a kormányokat, hogy a járványból való kilábalás terveibe integrálják a klímaváltozási akcióterveket is.
