Azokat az ásványokat fenyegeti a legjobban a klímaváltozás, amelyek segíthetnének a felmelegedés elleni küzdelemben
Mondhatni, a 22-es csapdájába került a Föld.
Mondhatni, a 22-es csapdájába került a Föld.
Amerikai kutatók szerint a Vénusz sorsa intő jel az emberiség számára, csak épp nem akarjuk ezt észrevenni.
Svájci kutatók szerint a jelenlegi modellek 1 Celsius-fokkal alábecsülték a felmelegedés mértékét Európában, mert nem számoltak azzal, hogy a légtömegek mozgása tisztább levegőt eredményezhet.
A gleccser területe két hektár alá csökkent, ezért a tudósok átminősítették jégmezővé.
A klímaváltozás elleni harc fontos eszközei lehetnek a szén-dioxid levegőből történő kiszűrésére épített üzemek, melynek legújabb, és eddigi legnagyobb változata évi 36 ezer tonna üvegházhatású gázt tud majd kiszűrni.
Négy helyett ötfokozatúvá vált az az amerikai jelzőrendszer, amely a lakosságot tájékoztatja a várható hőségről.
Két évvel ezelőtt bekövetkezett eseményt rekonstruáltak nemrég brit kutatók. A kutatás megmutatja, milyen súlyos volt a helyzet az Antarktisznál.
Beláthatatlan következményekkel járna, ha az emberiség megpróbálna globális léptékekben belepiszkálni a Föld klímájába, a gyors felmelegedés miatt ez mégis elkerülhetetlennek látszik. De hogy lehetne ezt a legkisebb kockázattal meglépni? Milyen konfliktusokat gerjesztene az egyoldalú beavatkozás?
Ami a Pilis, és talán Magyarország legismertebb természeti látványosságával, a Rám-szakadékkal történt, az ékes példája annak, hogy a klímaváltozás mennyire nem csak az élő, de az élettelen környezetre is hatással van. A szurdok lezárását eredményező sziklaomlás hátterében az időjárási szélsőségek és az emberi jelenlét is ott van, ami miatt azt is felül kell vizsgálni, hogyan látogathatjuk.
Egy új kutatás szerint megelőzhető a nyugat-antarktiszi jégtakaró összeomlása a Ross-tenger térségében, ha sikerül betartani a globális üvegházhatású gázkibocsátás korlátozását.
Április 22-én van a Föld napja, de ünnepelni nincs ok: a Meteorológiai Világszervezet és az Európai Unió klímaváltozást figyelő szolgálata, a Copernicus közös jelentése egy sor problémát részletez, egyre jobban sújtja az emberiséget az éghajlatváltozás.
A Föld napjára időzített európai klímajelentés szerint a hőség okozta halálesetek száma az elmúlt 20 évben mintegy 30 százalékkal nőtt a kontinensen.
Legalább kétévnyi csapadék zúdult Dubajra 24 óra alatt április harmadik hetének elején. A nem várt vízmennyiség óriási káoszt okozott a városban, és a következményeknek még mindig nem látni a végét. Egyre jobban látszik, hogy az Egyesült Arab Emírségeknek is szembe kell néznie a klímaváltozással, olyasmikre kell költenie, amikre korábban nem gondoltak.
Száz év múlva rá sem lehet majd ismerni a világ erdeinek egyharmadára – állítja az a nemzetközi kutatócsoport, amely – a világon először – elvégezte az erdei levéltípusok globális elemzését.
Japán fejlesztés az a beton, aminek környezeti lábnyoma rendívül alacsony. Fontos újítás ez a klímaváltozáshoz jelentős mértékben hozzájáruló építőiparban.
Indiában épül a világ legnagyobb olyan parkja, ahol többféle megújuló energiaforrás segítségével generálnak áramot. A zöldenergiafarmot már beüzemelték, a teljes kapacitás évek alatt áll fel.
A Washingtoni Egyetem tudósai nemrég kezdték el tesztelni azt a gépet, ami az óceán sórészecskéivel fecskendezi be a felhőket, hogy azok több napfényt verjenek vissza.
A kínaiak járnak az élen a szénerőmű-kapacitás növelésében, de az USA és Európa sem tartja be a vállalásait.
Noha a világ legnagyobb termelője, Brazília rekordot döntő exportot produkált, hosszabb távon aggasztó a kép a kávé piacán. A klímaváltozás korlátozza a termelés növelését, miközben a kínai fogyasztás berobbant. A helyzet a világ legnagyobb kávéfogyasztóját, Európát különösen sújtja.
Tizedik hónapja sorozatban dőlt meg ismét a globális havi melegrekord márciusban, emellett a levegő és a világ óceánjainak hőmérséklete is minden idők legmagasabb értékét mutatta – jelentette az Európai Unió klímaügynöksége, a Copernicus.