Afrodiziákumként, azaz vágyfokozó anyagként is emlegetik a Tibeti-fennsíkon található hernyógombát, amely iránt akkora kereslet a világ egyes részein, hogy az aranynál is többért kínálják. A gombafaj kilátásai azonban meglehetősen sötétek: a túlzott betakarítás és a klímaváltozás a faj kihalását okozhatja.
Kétszázalékos globális adót javasol a zöld átmenet finanszírozása érdekében Brazília, amely idén novemberben vendégül látja a G20-as csúcstalálkozót.
Egy 2020-as szabályváltoztatás jelentősen csökkentette az óceánjáró hajók üzemanyagának kéntartalmát, áttételesen pedig ez volt az egyik oka annak, hogy ennyire extrém forró lett a tavalyi és az idei év.
Nehezen alkalmazkodik a magyar agrárium a klímaváltozáshoz, a nagygazdák ragaszkodnak a busásan jövedelmező szántóföldi növénytermesztéshez, a társas vállalkozások alatt pedig fogy a föld – mondja Raskó György egykori államtitkár, agrárvállalkozó.
Egyre melegebbek az éjszakák is, a helyi egészségügyi minisztérium egyik vezetője szerint az ország déli és keleti részéről az időjárás miatt kiszorulhatnak a turisták.
A Chicagói Egyetem kutatói szerint mielőbb lépni kellene a gleccserek védelme érdekében, különben a sarki jégtakarók összeomlása azelőtt következik be, hogy sikerülne megállítani a globális felmelegedés folyamatát.
Brit kutatók vizsgálata alapján a brazil Atlanti-parti Esőerdő Rezervátum fái a hegyek magasabb részeire próbálnak meg felhúzódni, hogy könnyebben át tudják vészelni a globális felmelegedés jelentette hőemelkedést.
Stabil árfolyamával a szén meglepően értékálló befektetésnek bizonyulhat a következő esztendőkben is.
Tenni kell az oroszok ellen az északi sarkkörön túl is – javasolja James Stavrides, az USA haditengerészet egykori admirálisa, a NATO európai erőinek volt főparancsnoka.
Amerikai kutatók szerint a jégolvadás mértéke sem olyan gyors, mint a jégtakaró globális hűtőhatásának csökkenése.
Svájci kutatók a Föld mozgása, a mélyben zajló folyamatok és a sarki jégtakaró olvadása között találtak érdekes összefüggéseket.
Nem ilyen nyári hőségre tervezték az európai és észak-amerikai olajfinomítók többségét, a kánikula miatt már egyre gyakrabban kell lejjebb tekerni a termelésüket. A Mol hazai finomítója még bírja, ám a lengyel Orlennél a múlt héten nagyon rezgett a léc. Az USA-ban a forróság mellett az egyre szélsőségesebb trópusi viharok is veszélyeztetik a termelést. Közelít az időszak, amikor a benzin árát már nemcsak a piaci folyamatok, hanem az időjárási események is feljebb tudják nyomni.
A világ szinte bármely településének éghajlati jövőjébe betekintést nyerhet a Future Urban Climates térkép segítségével, mely azt is elárulja, melyik város jelenlegi éghajlatára lehet számítani 2080-ban.
Zajlanak a javítások, ezek első ütemével a város polgármestere szerint már hétvégén elkészültek.
Miért kell már most foglalkozni a 2040-es klímacéllal? Hogyan és milyen mértékben kellene Magyarországnak hozzájárulnia az EU által kitűzött 90 százalékos csökkentési célhoz? A Green Policy Center elemzésében kész válaszokat kínál a kormányzatnak.
Kémiai úton a szén-dioxidból zsírmolekulákat lehet előállítani, ami így tehermentesítheti a bolygót a növény- és állattenyésztés környezetkárosító hatásai alól.
Német kutatók számítása szerint 2100-ra akár több száz millió ember élhet majd olyan területen, ahol a globális felmelegedés miatt fogyaszthatatlanná válik a talajvíz.
Amerikai kutatók szerint minél lassabb egy óceáni áramlat, annál több szén-dioxid szabadul fel a mélyből.
Egyre súlyosabb erdőtüzek és hőhullámok sújtják Görögországot.
A másfél fokos átlagos melegedési mértéket kellene tartanunk a század végéig, ha el akarjuk kerülni a klímaváltozás legdurvább hatásait. Már egy éve folyamatosan nem sikerül.
