Putyin az Északi-sark körül nyomul, a NATO-nak gyorsan lépnie kell
Tenni kell az oroszok ellen az északi sarkkörön túl is – javasolja James Stavrides, az USA haditengerészet egykori admirálisa, a NATO európai erőinek volt főparancsnoka.
Tenni kell az oroszok ellen az északi sarkkörön túl is – javasolja James Stavrides, az USA haditengerészet egykori admirálisa, a NATO európai erőinek volt főparancsnoka.
Amerikai kutatók szerint a jégolvadás mértéke sem olyan gyors, mint a jégtakaró globális hűtőhatásának csökkenése.
Svájci kutatók a Föld mozgása, a mélyben zajló folyamatok és a sarki jégtakaró olvadása között találtak érdekes összefüggéseket.
Nem ilyen nyári hőségre tervezték az európai és észak-amerikai olajfinomítók többségét, a kánikula miatt már egyre gyakrabban kell lejjebb tekerni a termelésüket. A Mol hazai finomítója még bírja, ám a lengyel Orlennél a múlt héten nagyon rezgett a léc. Az USA-ban a forróság mellett az egyre szélsőségesebb trópusi viharok is veszélyeztetik a termelést. Közelít az időszak, amikor a benzin árát már nemcsak a piaci folyamatok, hanem az időjárási események is feljebb tudják nyomni.
A világ szinte bármely településének éghajlati jövőjébe betekintést nyerhet a Future Urban Climates térkép segítségével, mely azt is elárulja, melyik város jelenlegi éghajlatára lehet számítani 2080-ban.
Zajlanak a javítások, ezek első ütemével a város polgármestere szerint már hétvégén elkészültek.
Miért kell már most foglalkozni a 2040-es klímacéllal? Hogyan és milyen mértékben kellene Magyarországnak hozzájárulnia az EU által kitűzött 90 százalékos csökkentési célhoz? A Green Policy Center elemzésében kész válaszokat kínál a kormányzatnak.
Kémiai úton a szén-dioxidból zsírmolekulákat lehet előállítani, ami így tehermentesítheti a bolygót a növény- és állattenyésztés környezetkárosító hatásai alól.
Német kutatók számítása szerint 2100-ra akár több száz millió ember élhet majd olyan területen, ahol a globális felmelegedés miatt fogyaszthatatlanná válik a talajvíz.
Amerikai kutatók szerint minél lassabb egy óceáni áramlat, annál több szén-dioxid szabadul fel a mélyből.
Egyre súlyosabb erdőtüzek és hőhullámok sújtják Görögországot.
A másfél fokos átlagos melegedési mértéket kellene tartanunk a század végéig, ha el akarjuk kerülni a klímaváltozás legdurvább hatásait. Már egy éve folyamatosan nem sikerül.
A legpesszimistább éghajlati forgatókönyv megvalósulása esetén egy vizsgálat szerint csupán a kispettyes macskacápák tojásainak 11 százaléka kelhet ki – ez pedig jó eséllyel megpecsételné a sorsukat is.
Idén először kapott ízelítőt Európa a klímaváltozáskori forróságból. A tudósok egyre nyilvánvalóbb halálos veszélyként említik a hőhullámokat. Az uniós döntéshozók mintha más csatornát néznének.
Hiába tekintenek sokan a dekarbonizáció csodafegyvereként a hidrogénre, termelésének zöme még jelentős káros gázkibocsátással jár, és nagyon nem mindegy, hogy a későbbiekben milyen arányban használunk fekete, barna, szürke, kék, türkiz, rózsaszín, zöld vagy fehér hidrogént, ahogy az sem, hogy mire.
A haszonállatok által kibocsátott üvegházhatású gázok után adóztatnák meg a gazdákat.
Egyre inkább érezteti hatását a klímaváltozás az erdőtüzek terén is. Egy új tanulmány szerint van olyan térség, ahol 11-szeresére emelkedett a pusztító erejű erdőtüzek száma két évtized alatt.
A cél az, hogy a közlekedés ne járjon szén-dioxid kibocsátással.