A legpesszimistább éghajlati forgatókönyv megvalósulása esetén egy vizsgálat szerint csupán a kispettyes macskacápák tojásainak 11 százaléka kelhet ki – ez pedig jó eséllyel megpecsételné a sorsukat is.
Idén először kapott ízelítőt Európa a klímaváltozáskori forróságból. A tudósok egyre nyilvánvalóbb halálos veszélyként említik a hőhullámokat. Az uniós döntéshozók mintha más csatornát néznének.
Hiába tekintenek sokan a dekarbonizáció csodafegyvereként a hidrogénre, termelésének zöme még jelentős káros gázkibocsátással jár, és nagyon nem mindegy, hogy a későbbiekben milyen arányban használunk fekete, barna, szürke, kék, türkiz, rózsaszín, zöld vagy fehér hidrogént, ahogy az sem, hogy mire.
A haszonállatok által kibocsátott üvegházhatású gázok után adóztatnák meg a gazdákat.
A cél az, hogy a közlekedés ne járjon szén-dioxid kibocsátással.
A bölények segíthetnek rengeteg szén-dioxid megkötésében, és ehhez nem kell semmi mást tenni, mint hagyni őket legelni – mutatott rá egy új kutatás.
Ausztrál kutatók egy olyan járdát építettek, ami három részből áll össze: egy hagyományos és két speciális beton keveréke. Utóbbiak közül a zaccbeton a legfontosabb, ugyanis ha hosszabb távon beválik, forradalmat indíthat el a betongyártásban.
Hamarosan bejelenthetik a kutatók az A83 nevű jéghegy megszületését, miután egy 380 négyzetkilométeres darab szakadt ki az Antarktiszból.
Amerikai kutatók műholdas adatok elemzése alapján arra jutottak, hogy a meleg tengervíz megreked az Antarktisznál található végítélet napi gleccser alatt, ami katalizálja az olvadását.
Egyre inkább érezteti hatását a klímaváltozás az erdőtüzek terén is. Egy új tanulmány szerint van olyan térség, ahol 11-szeresére emelkedett a pusztító erejű erdőtüzek száma két évtized alatt.
A gondolkodásunkat is meg kell változtatni ahhoz, hogy ne kudarcélmények sorozata legyen a kertészkedés – figyelmeztetnek a szakemberek.
A porfestéket állítólag néhány nap alatt lemossa az eső.
Ázsia víztornyának is nevezik a világ legnagyobb és legmagasabb fennsíkját, a Tibeti-fennsíkot. Az éghajlatváltozás ezt a területet sem kímélte, s míg máshol fokozódó vízhiánnyal kell szembenézni, itt épp ellenkező a helyzet, és az egyre több víz okoz problémát.
Időt nyerne a holland Arctic Reflections nevű cég az emberiségnek ahhoz, hogy kitalálhassuk, miként lehet hatékonyan csökkenteni a globális felmelegedés mértékét.
A biztosítócégek most összegezték a károkat Bajorországban és Baden-Württemberg tartományban. A valóságban ennél sokkal több veszhetett oda az árvíz idején.
Antonio Guterres ENSZ-főtitkár cselekvést sürget az „éghajlati pokol” elkerülésére, miután a Meteorológiai Világszervezet (WMO) és az EU klímaváltozást figyelő szolgálata, a Copernicus is a klímaváltozás hatásainak felgyorsulásáról számolt be.
A legforróbb napon, szerdán közel 53 Celsius-fokot is mértek Delhiben. A szélsőséges időjárás vasárnapig legalább 77 áldozattal járt, de a valós szám ennél is nagyobb lehet. A forróságnak leginkább kitett építőipari és gyári munkások számára kötelező sziesztát írtak elő, de vannak, akik épp a hőség miatt kénytelenek többet dolgozni.
Nem harcolni kellene a vízzel, hanem alkalmazkodni hozzá – állítják tájépítészek az egyre gyakrabban pusztító nagyvárosi áradások kapcsán. Mitől lesz szivacs egy város, hova lehet vezetni az özönvizet a zsúfolt belvárosokban, és működik-e a szép elv a gyakorlatban?
Az év négy legmelegebb hónapjának hőhullámai évente világszerte több mint 150 ezer ember halálát okozzák – állapították meg az ausztrál Monash Egyetem kutatói a szerdán megjelent tanulmányukban.
Laboratóriumi körülmények között már működik is: sikerült egy olyan stabil molekulát létrehozni, ami segíthet fékezni a globális felmelegedést. Az eredmények biztatók. A fejlesztést nagyobb léptékben is tesztelni kell.
