Változások az adózás rendjében – mire kell figyelniük a cégvezetőknek?
Számos ponton változik az adózás rendje 2025-ben. Bemutatjuk a cégvezetők figyelmére is érdemes, jelentősebb változásokat.
Június hónapban a központi költségvetés 27,4 milliárd forint többlettel zárt – írja közleményében a gazdasági minisztérium (NGM). A szaktárca szerint a havi többlet „alakulását befolyásolta, hogy mintegy 200 milliárd forint összegű osztalékbevétel érkezett a költségvetésbe, részben a Szerencsejáték Zrt.-től, részben pedig a Corvinus Zrt.-től. Ez utóbbi társaság befizetését a Budapest Airport Zrt.-től elvont osztalék alapozta meg.”
A Szerencsejáték Zrt.-t aligha kell magyarázni, a vállalat – mint monopólium – évről évre nyereséges, és azon túl, hogy Fidesz-közeli szervezeteket dotál, a nyereségét osztalékként befizeti a büdzsébe.
A Corvinus elsődlegesen az állam külföldi befektetéseit tartalmazó holdingcég. Ezen keresztül rendelkezik az állam részesedéssel a visszavásárolt Budapest Airportban. Így – mivel a reptér tavaly nyereséges volt – a Corvinus osztalékot kapott, amit továbbfizetett a büdzsébe.
A Corvinus kapcsán érdemes megemlíteni, hogy az állam ezen keresztül szállt be a Szalay-Bobrovniczky Kristóf hadügyminiszter által gründolt Magyar Vagon-csoport nagy nemzetközi terjeszkedési kísérletébe. A Magyar Vagon a Ganz-MaVag Europe nevű leányvállalatával kívánta felvásárolni a spanyol Talgo vonatgyártót. Az ügyletbe a magyar állam is beszállt, ám a spanyol kormány a Magyar Vagon bizonytalan tulajdonosi háttere miatt keresztbe feküdt az ügyletnek. A Corvinus beszámolója szerint a társaság 2024.
február 2-án megvásárolta a Ganz-MaVag Europe 45%-os tulajdoni hányadát, de a részesedés még tárgyévben, 2024. október 25-én értékesítésre került.
Vagyis a MaVag Europe-részesedés értékesítése alighanem javította a Corvinus 2024-es eredményét. Így pozitívan járult hozzá az osztalékfizetési képességéhez.
Talgo. Nem jött össze.
Nitin Sonawane / The Times of India / The Times of India via AFP
A júniusban befolyt osztalékbevétellel és a hónap szűk 30 milliárd forintos többletével együtt a költségvetés június végén még mindig vaskosan mínuszban volt. A hónap végére az államháztartás központi alrendszere 2,8 ezer milliárd forintos hiánnyal zárt. Ezen belül a kormány alá tartozó központi költségvetés 2,7 ezer milliárd forintos hiányt ért el.
Az NGM szerint az előző év első hat hónapjához viszonyítva a központi alrendszer adó- és járulékbevételei 9,5 százalékkal magasabban alakultak. Ezen belül is a fogyasztáshoz kapcsolódó adók esetében megközelítőleg 12 százalékos növekedés történt – itt elsősorban az áfabevételekre utal a minisztérium.
A kamatkiadások június végéig 2,5 ezer milliárd forintot tettek ki,
ami 484,8 milliárd forinttal magasabb az előző év első félévében történt teljesítésnél. Ennek oka – az előző hónapokhoz hasonlóan – az egyes lejáratok eltérő kamatfizetési időpontja, valamint az államadósság eltérő szerkezete. Tehát a(z inflációkövető) lakossági állampapírok hozamfizetései. Ezek egyébként nagyrészt az év elején voltak esedékesek, a továbbiakban már kevéssé terhelik a büdzsé kiadási oldalát.
