A Kreml-közeli sajtó szerint egy esetleges ukrán elnökválasztás erejéig sem szabad leállítani a harcokat, ugyanakkor a lapszemléből az is kiderül, hogy a háború egyre súlyosabb terhet jelent az orosz gazdaságra.
A büdzsé 11 hónap alatt 4070 milliárd forint deficitet hozott össze. Ezzel majdnem összejött az egész évre tervezett hiány – vagyis összejött volna, ám a kormány informálisan adott magának 932 milliárd forint plusz mozgásteret.
Az eddig bejelentett osztogatástól nem fog összeomlani a költségvetés, de a választások után a kiadásokat csökkentenie, a bevételeket pedig növelnie kell annak, aki kormányra kerül – véli Zsiday Viktor portfóliókezelő.
A gazdasági és államháztartási előrejelzések rontása és a dorgálás biztos, de nem volna meglepő egy leminősítés sem a bóvli peremére a Moody’s-tól. A magyar minősítéshez kapcsolt kilátás egy éve negatív, azóta romlottak a gazdasági kilátások, a befagyasztott uniós támogatások egyre inkább elveszni látszanak, a kormány pedig elengedte az eddig legfőbb pozitívumnak tartott költségvetési fegyelmet, az államadósság rövid távon emelkedő pályára állhat.
A háború, a német gazdaság gyengélkedése, a jegybank szigorú monetáris politikája: ezek miatt kínlódik a magyar gazdaság, és ezek miatt kell lazítani a költségvetést.
Az Európai Bizottság elfogadta a 2026-os európai szemeszter őszi csomagját, amely gazdasági és foglalkoztatáspolitikai prioritásokat határoz meg a versenyképesség fellendítése érdekében, egyúttal értékeli országok teljesítését a korábbi ajánlások fényében. A magyar költségvetési pályája komoly veszélyeket hordoz magában.
Amikor az első számok kijöttek az október végi hiányról, a kormány azt közölte, hogy tartható a terv, majd fél nappal később megemelte a hiánycélt. Most részletezték, miből állt össze az eddig 3667 milliárdos hiány.
A megduplázott banki különadó és az emelt költségvetési hiánycél mellett minden bizonnyal szükség lesz újabb megszorításokra. Az elmúlt évek alapján további különadók és burkolt adóemelések várhatók.
Emelkedtek a magyar kötvényhozamok, miután a nemzetgazdasági miniszter bejelentette, hogy a kormány az idei és a jövő évi költségvetési hiánycélt is elengedi. A magyar hozamszint így már a románnál is magasabb.
Csökkenni fog a költségvetési hiány tavalyhoz képest – ígérte meg hétfő délelőtt az NGM, majd hétfő este közölték, hogy nőni fog a hiány.
3328 milliárd forintnál jár az éves hiány, az NGM igyekszik nyugtatni a hitelminősítők döntése előtt, hogy stabil a helyzet.
A magyar gazdaságnak három olyan betegsége van, amelyet magunknak okoztunk: az uniós pénzek hiánya, a fiskális alkoholizmus és az EU-tól rendszeridegen gazdaságpolitika, ezt az euróövezeti csatlakozással orvosolni lehetne – véli Patai Mihály, a Magyar Nemzeti Bank korábbi alelnöke.
Az egész éves hiánycél 63 százalékán állunk.
Naivitás volna azt várni a nemzetgazdasági miniszter szerint, hogy a választás előtt nem fog többet költekezni a kormány.
Kisebb lett, mint tavaly, a GDP 3,9 százalékát teszi ki.
A jegybank szerint a gazdaság a második negyedévben is stagnál, a harmadik negyedévtől lesz némi bővülés, éves átlagban mindössze 0,8 százalékkal nő a GDP. Jó eséllyel a költségvetési hiány a kormány 4,1 százalékra emelt céljánál is nagyobb lesz, az államadósság idén nő, 2027 végére csökkenhet 71 százalékra.
Míg 1991-ben az egy főre jutó adósság 186 ezer forint volt, jelenleg már több mint 6,5 millió forint.
A kormány az idei költségvetési hiányt is elengedi. A bejelentéssel csak addig vártak, amíg lement a nagy nemzetközi hitelminősítők tavaszi értékelési köre, és amíg kiderült, hogy Brüsszel felfüggeszti a túlzottdeficit-eljárást. Az államadósság-kezelő ezermilliárd forinttal növeli a devizatartozást – ha már az infláció miatt úgysem lehet engedni a forint leértékelődését.
Többlettel zárt májusban a költségvetés.
Eddig 2930 milliárd forintnál tart az idei hiány. Baj van, de tragédia nincs: a bevételek jól alakulnak, a kamatok javát már kifizette az állam, de van azért olyan tétel, ahol már nagyon nagy a túlköltekezés.
